csak hogy lásd mennyire szánalmas pl ez az "életterézés" ami alapján te is nácizol az idióta hörgőkurussal egyetemben:

 

Élettér

 
2002. február 13. (7. oldal)

Berényi Szabolcs

Orbán Viktor miniszterelnök a Vasárnapi Újság című rádióműsorban a „gazdasági élettér” kifejezést használta. Rögtön megzörrentek a balliberális publicisták, szót emeltek az MSZP és az SZDSZ politikusai, és hallatták hangjukat az Új Generáció nyílméregbékái is, sőt az Európai Parlament liberális demokrata csoportjának elnöke, Graham Watson egyenesen ízléstelennek nevezte ezt a szóösszetételt. Merthogy az élettér (Lebensraum) náci kifejezés, következésképpen, aki használja, maga is legalábbis nácigyanús. Enyhítő körülményként felmerült, hogy Orbán Viktor végül is gazdasági értelemben alkalmazta a kifejezést, de azért ezzel együtt rendre lett intve. Vannak azonban fékevesztett elemek, akik még a „gazdasági” jelzőt sem teszik a náci frazeológia elé. Haladéktalanul mutassunk rájuk.

Kéri László, a „Média és politika viszonya az elmúlt évtizedben” című írásában, amely a Médiahajó honlapján éktelenkedik, ez áll: „S mégis: ez lesz a választás, amelynek végeredményét alapvetően egy médiaesemény dönti el. Paradox fejlemény, de az unalmas kampányban mérhetetlenül fölértékelődik az egyetlen olyan történés, amely egyszerre műsor és létező politikai élettér. A Horn–Orbán-vita új korszak kezdetét jelenti, és véglegesen lezár egy régit.”

Kóródi Mária, az Országgyűlés akkori szabad demokrata alelnöke, 1995. június 27-én mondta a parlamentben: „Azt gondolom, akkor még abban is egyetértettünk, hölgyeim és uraim, üljünk most bármelyik oldalán a Háznak, hogy az újraelosztást úgy kell majd végrehajtani, hogy ne tegyen bennünket ismét kiszolgáltatottá, hogy szabadságunk legyen, ne csak a szólásra, hanem az új élettér megteremtésére is.”

Tardos Márton szabad demokrata országgyűlési képviselő 1995. június 29-én imigyen szólott a parlamentben: „Negyedik kérdésként azt szeretném említeni, hogy veszélyek forrása az is, ha valaki a magyar élettér kérdését úgy említi, hogy az lehetőséget nyit arra, hogy az országot katonai konfliktusok felé sodorja.”

Egy – a fentiek szerint náci – mondat a Nemzeti Alaptantervből. A dátum 1995. október 10., a szakminiszter ekkor Fodor Gábor, az SZDSZ színeiben. „Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.”
A Jewish Community Center honlapján, a Bálint Zsidó Közösségi Ház programjai között találjuk „A Zsidó naptár” című írást, amely úgy véli: „Egy nép kollektív tudatát két alapvető tényező határozza meg. Egyik az élettér közössége, a másik a közös időrend, az időbeli összetartozás érzése”.
Fodor Sándor szocialista országgyűlési képviselő 1998. október 28-án a parlamenti bizottsági jegyzőkönyv tanúsága szerint kijelentette: „Tehát agráros lévén, úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztés, az emberi élettér mindenkori megformálása sokkal fontosabb kategória, mint adott esetben az agrárfejlesztés…”

1999. február 24-én Fodor Sándor húzott még egy lapot: „Ha igaz az a mondás, hogy a földet az unokáinktól kaptuk bérbe, akkor annál is inkább fontos a termőföldről szóló törvény módosítása. Egyáltalán a termőföldnek, mint élettér-kategóriának a rendezése, valamifajta jogi szabályozása, hiszen az unokáink ezt majd számon kérik tőlünk.”

A Demszky Gábor vezette főváros sem marad ki a sorból. Részlet a Fővárosi Közgyűlés 2001. szeptember 27-i határozatából: „A 2002 év végéig érvényes működési engedélyben meghatározott férőhelyek száma 60 fő, a csoportokban elhelyezett gyerekek létszáma pedig esetenként a 20 főt is meghaladja. A rendelkezésre álló élettér pedig a legkevésbé sem hasonlít a lakásotthoni kívánalmakra.”
2000 áprilisában a Szonda Ipsos közzétett egy felmérést. A címe: Az Európai Unió és a magyar közvélemény. Bár ne tette volna. „A várt előnyök között szerepel továbbá a növekvő biztonság, az utazási lehetőségek, az élettér bővülése, valamint a felzárkózás Európához… A lakossági remények között elsősorban az életszínvonal emelkedése, a munkalehetőségek bővülése, másodsorban a fiatalok számára megnyíló lehetőségek és a kitáguló élettér szerepelnek.”
Csillag István 2001. október 1-jén cikket írt a Népszabadságba. Annyira jól sikerült, hogy felkerült az SZDSZ honlapjára is. Pedig hát mit ír: „Természetes élettér, sőt vívmány volt az, hogy a gazdaság, az üzlet beszorult a szocialista állam határoló falai közé.”

Ha én szabad demokrata, esetleg szocialista lennék, minderre azt mondanám, hogy ezek régi ügyek, Orbán Viktor pedig most nyilatkozott. Ezt az érvet kikerülendő álljon itt két mondat egy jelenlegi választási szórólapról. A Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselőjelöltje, bizonyos Lőrincz István László így ecseteli programját. „Célom: a lakókörnyezetek jó irányú megváltoztatása, igényes életterek kialakítása… Mint építésztervező, képviselőként az emberek életterének, az infrastruktúrának a fejlődését kívánom elősegíteni.”