Részlet Morvay Krisztina jogász, egyetemi docens nyílt leveléből:

A rendszerváltozás óta eltelt másfél évtized azt bizonyította, hogy a magyar nép hosszan tűrő és méltóságteljes. Egyetlenegy volt kommunista vezetőt nem bántalmaztak, senki nem bosszulta meg maga és családja szenvedéseit, sérelmeit. Nem hajították ki a rózsadombi lopott villákból a főelvtársakat, sőt leírhatatlan nyugalommal tűrték, tűrtük a nemzeti vagyon "leprivatizálását", az egykori élkommunisták hihetetlen mértékű meggazdagodását. Mi több, különösebb válaszreakció nélkül hallgattuk az egykori főcenzor asszony napi rendszerességű bölcs tanításait arról, mi is az a demokrácia. Lenyeltük, hogy a multimilliárdos miniszterelnök, a gyógyítás helyett a magánhelikoptert választó gazdasági miniszter, a fegyverkereskedőből lett egészségügyi miniszter biztat minket nadrágszíj-húzogatásra. De amikor a részeg kocsis hangján káromkodó kormányfő lebukott, amikor egyértelművé vált, hogy minden napszakban hazudtak, hogy jogsértésektől sem riadtak vissza a hatalom megtartása érdekében, akkor bizony elegünk lett. Szeretnénk visszanyerni önbecsülésünket, szeretnénk újra otthon érezni magunkat a saját hazánkban.
... amennyiben a felhívásuk szerint veszélybe került "normális élet" alatt bárki is azt értené, hogy a balliberális oldal a média közvetítésével folyamatosan pocskondiázhat, s a meggyalázottak ezt rezzenéstelenül és szótlanul tűrik - nos, ennek zavartalan folytatódására senki nem mer és nem is akar ígéretet tenni.