takarito Creative Commons License 2006.11.19 0 0 3876

Az egy dolog, hogy nem feltétlen azonosítom a boldogságot az ember legmélyebb vágyának kielégítésével. Ha ez a legmélyebb vágy valójában testi indulat vagy kívánság, vagy azoknak egy összetett kombinációja, még a leghatékonyabb teljesítésük sem feltétlen a boldogságot jelenti. A vágyaink kielégítése inkább elégedettséget jelent, mivel a boldogság inkább egy lelki és szellemi összhangnak a jele. Azért látni sok olyan pozícióval és javak bőségével rendelkező illetőt,. akinek mégis hiányzik a boldogság az életéből, mert a boldogság nem a vágyak teljesülésével azonos hőfokú dolog.

Éppen ezért rossz irány a szenvedés megtapasztalásának kérdése mert a szenvedés sem a boldogsághoz vezető út sajátja, hanem éppen az attól elszakító folyamat jele. Számomra nem világos, hogy miért akarod a szenvedést a boldogság osztályrészévé tenni, mert a te képleted alapján minél inkább kínlódik valaki annál inikább képes a boldogság értékelésére, holott a boldogság erejét az élettevékenységek minél teljesebb átélése adja meg, és nem az hogy oda szenvedések árán nagyokat küszködve jutottál el. Éppen az bizonyítja hogy a szenvedés megszűnése nem egyenlő a boldogság megjelenésével, hiába értékeli az ember akár kicsit akár nagyot, hogy a szenvedések és a küszködések megszüntével sem azonnal boldog az ember. Csak lehetőséget kap arra, hogy végül életét elkezdje annak teljességében megélni. Ha ez elmarad, hiába szünt meg a szenvedés és a küszködés, hiába értékeli túl nagyra a boldogságot, az mégis kimarad az életéből.

Másik gondot az jelenti, hogy a boldogságot többnyire nem az élet teljességében látja az ember, hanem a javak bőségében, amelyekből amúgy is pillanatnyilag csak nagyon szűk kört tud ténylegesen felhasználni. Ebből az elgondolásból származik az a vélemény is, hogy a lottó ötös, vagy egy nagy örökség képes valakit boldoggá tennii. Senkit nem tud a javak bősége sem boldoggá tenni, ha lelkén és szellemén továbbra is ott maradnak azok a korlátozások, amelyek egyébként alkalmazkodásával, előírásokhoz való igazodásával már régóta keretek közé szorították elméjét és szívét. A korlátolt elme a javak bősége mellett csak új típusú konfliktusokat fog teremteni a környezetében nem pedig a boldogság megvalósulásáról fog bizonyságot tenni.

 

 

 

Előzmény: guzmen (3865)