Áprily Lajos

Menta

 

Magját valaki Krőzus
kezével szórta szét:
menta-kert a patak-part,
menta-mező a rét.

A nyáj, ha inni jő le,
mentás gyepet tapos,
a forrásnál az árnyék
mentától illatos.

Ahol leülsz, ruhádnak
vadmenta-szagja lesz,
s amerre jársz, a fátyla
utánad lengedez.

Ha levelét kezeddel
összemorzsolgatod,
Párizs parfőmje helyett
ez lesz az illatod.

S éjjel, ha még nem alszol,
s felém nyújtod kezed,
álmomban menta-réten
vándorolok veled.