Kedves Mumu!
Előrebocsátom, hogy a címadási dolgot nem veled kapcsolatban vetettem fel, hanem néhány emlegetett könyvvel kapcsolatban (akik kaptak valamilyen címet, aztán tök másról szóltak).
A te metodikáddal semmi gondom nincs. (persze nem ez az egyetlen lehetséges metodika, de evvel sincs gond)
De szeretném felhívni a figyelmedet az általad említett b) és c) pontra. Ha ez a rész benne van egy Iszlám története (vagy Az iszlám) címet viselő munkában, akkor részemről rendben van a dolog. - már ami a cím és témaválasztást illeti.
Nekem avval van bajom, hogy a sok munka köztük a tárgyalt is, - az iszlám első , legfejlebb második százada után szinte teljesen elfedkezik erről a b és c pontról és kizárólag az a) pontot tárgyalja. (b és c pont legfeljebb néhány mondattal el van intézve).
Más:
A funkcionális alrendszereket csak példaként hoztam, mint nem alap-felépítményben gondolkodó társadalomtudományi modellek csoportját. (ez nem egy elmélet, hanem elmélet csoport, sok sok a társadalmat funkcionális alegységekre bontó, és ekként szemlélő elmélettel)
Mondjuk egy példával; Talcot Parsons megfogalmazott egy un. cselekvéselméleti sémát (AGIL séma), amely funkcionális szempontból négy csoportra bontotta a cselekvéseket:
— Adaptation
— Goal gratification
— Integration
— Latent pattern maintenance
Ezt a társadalmi jelenségekre (beleértve minden materiális intzéményt, szokást, ideológiát, stb) vonatkoztatva a társadalmi tér négy fő funkcionális egységét különböztette meg
— gazdaság
— politika
— szervezés–adminisztráció–közigazgatás
— kulturális azonosság őrzése, család, oktatás
ezen rendszerek köztti viszony e felfogásban egyenrangú, az alrendszerek egymásra kölcsönösen hatást gyakorolnak.
Hm.. ha már itt tartunk a szociológiában három nagy megközelítéscsoport létezik a társadalmi rendszerek vizsgálatára.
-Konfliktusos elméletek, amelyek a társadalmi változásokat egyes társadalmi csoportok közötti konfliktus és versenyhelyzetként ábrázolják (ennek tipikus példája Marx munkássága, amely az osztályok közötti antagonisztikus ellentéekre építi fel társadalommodelljét)
-Ehhez hasonló, de nem konfliktusra kiépített elméletcsoport, az interakcionista szemlélet, amely a társadalmi csoportok közötti interakciót állítja a középpontba (konfliktusos, és kooperációs eseteket is megkülönböztetve)
- A harmadik szemléletmód pedig a funkcionalista (és neofunkcionalista) szemléletmód, amely a társadalmi alrendszereket, mint funkcionális egységekként próbálja leírni.
