Ehhez a kategoriahoz  tartozik az az elv hogy az anyagi letezes  szulli a tudatot.A mi esetunkben a tarsadalom az anyíagi,tehat ekonomikus vilagnak a szullotte.

 

:-))) Hm... a lét határozza meg a tudatot. Még Marx papa fogalmazta meg az állítást (igen bölcsen). Esetében a matéria - társadalmi viszonyok az alap, a tudat pedig a felépítmény.

 

Csakhogy, mint azt már Lukács György is kifejetette, meg sokan mások is, a viszony nem egyirányú, mint a hopgy Marx állítja, hiszen a felépítmény - jelen esetben a tudat, visszahat az alapra. (a társadalmi struktúrákra)

Persze, aki meg nem kommunista gondolkodó nem is alap-felépítményben, hanem pl. funkcionális alrendszerekben gondolkodik.

 

Node... ezen eldiskurálgathatnánk, de nem is erről van szó.

 

Ugyanis legyél a legnagyobb marxista társadalomtudós (aki az alap-felépítmény viszonyt teljesen egyirányúnak tartja), ha egy felépítményrő írsz, jelen esetben az iszlámról....

azt kell vizsgálnod, hogy az alap (társadalmi viszonyok) egyes elemei hogyan befolyásolták a felépítmény (iszlám vallás, teológia intézményrendszer) alakulását.

 

-Módszertanilag tehát az következik, hogy:

a) megvizsgálod, hogy hogyan változik, alakul a felépítmény rendszere.- történetileg

b) megvizsgálod, hogy e változásokban milyen szerepet játszottak a politikai, gazdasági tényezők (azaz a társadalmi viszonyok).

 

Amennyiben azonban az a) lépcsőt elhagyod, úgy a b) magyarázó modelljeid érvényüket vesztik (legalábbis más értelmet nyernek). Magyarul a továbbiakban nem a felépítmény változását fogod vizsgálni.

 

Eppen az iszlam terjedese mutatja legjobban a politika es a vallas egy torol valo szarmazasat.

 

Lehetséges... ez esetben, ha ezt igazolni kívánod, be kell mutatnod egy vallási intzéményt, jelenséget (hogyan működik - mi változott benne), és be kell mutatnod azt is, hogy ebben hogyan játszottak szerepet a társadalmi viszonyok, materiális tényezők.

 

(Viszonylag egyszerűen... megfigyeled, hogy Irakban a XXI. sz elején felerősödtek a vallási különbségeket hangsúlyozó - fundamentalista értelmezések (írsz, mindenféle ayatollahok és főokosok munkáiról, könyveiről, értelemzéseiről, tüntetésekről, alapítványokról, robbantásokról - amelyek - értelmezésed szerint e jelenségnek a mutatói)  -ezeket a jelenségeket pedig megpróbálod modernizációs válsággal, az analfabetizmus helyzetével, a geopolitikai viszonyokkal, meg mittoménmivel magyarázni.

 

(Érvelésed úgy is lehet releváns, ha eleve a robbantásokra, és konfliktusra koncentálsz, és ebből a szempontból a vallásra, mint magyarázó változóra tekintesz. de míg az első esetben alapvetően "vallászociológiai" munkát végzel, a második esetben politológiai, szociológiai munkád lesz.

Az első esetben a vallásosság, vallási fundamentalizmus és vallási konfliktusok a modern Irakban címet adod a munkádnak...

 

a második esetben pedig Iraki konfliktus az ezredfordulón címet....

 

 

Te a kutatsi methodikarol beszelsz es nem a dolgok termeszeterol magarol es igy a causalitasarol sem,hanem tipikusan metafizikusan elindulsz az aza egy bizonyos kemlelesere,megtekintesere es viviszekciojara..

 

Dehát a tudományos kutatás és egy tudományos könyv, bizony a metodikával kezdődik. A kazualitás feltárása a tudományos elméletalkotás közben jön létre, a "dolgok természetének feltárása" pedig egyenesen a végtermék.

 

Egyébként komolyan nem látom be, miért jelent problémát részedről azon igényem, hogy egy könyv, a címében általa meghatározott témát tárgyalja, és ne egy tök más dologról beszéljen. (ha meg más dolgról beszél, akkor változtasson címet.)