ILLYÉS GYULA
AKÁR A FÖLD

 

Arcodról a rőt haragot
no, töröld le egy mosolygással.
Ha akarod, nem akarod:
meg kell békülnöd a világgal

s velem, ki belőle vagyok.

 

Fáradt vagyok, akár a föld,
hogy tetteimet igazoljam.
Kegyetlen voltam az előbb?

Várom a fényt nálad is jobban,
a csititót, feledtetőt.

 

Már mint a messze csillagok
ugy tűnnek, kerengnek köröttem

az emberek. Magam vagyok.
Nézd el, hogy te vagy az egyetlen,
akivel még szót válthatok.