Ehhez a dualista felvetéshez lenne néhány gondolatom.

Nem attól tudjuk a jót,, hogy van gonosz, illetve nem attól van jó, hogy gonoszt megtapasztaljuk. Páldául az élet egy színes tevékenységek halmaza, nem jó és gonosz tevékenységelk halmaza. Az élettevékenységeket pedig tudatosan képes vagy akkor is elvégezni, ha nem tapasztalod meg annak a megfosztását. Ha például szilva és körte közül a szilvát választod hogy megegyed, nem attól fogod tudni hogy a szilva táplál, ha azt valaki elveszi tőled. Az élet azonban (például a halállal) nem dualista. Nincs egyensúlyban a jó és a rossz benne, hiszen ha az életet veszed, akkor is az eltart egy ideig, míg a befejezése csak egy pillanatig. Ez nem egyensúly, hanem az élet túlnyomó többsége. Az egészség is eltart jóval tovább, mint az élőlény ideiglenes betegsége. Az élet megértését sem az fogja szolgáltatni, ha annak korlátozásaival megismerkedsz, hanem ha az élettevékenységek folyamatait megismered.

Vagy egy színes képet nem attól fogsz tudni megérteni, hogy előbb lefordítod fekete-fehérre, majd a feketét belőle elutasítod.