Sok érdekes hozzászólás volt, most csak erre reagálnék, a többin még rágódom:

"Összességében nem a buszok okozzák a dugót"

A lényeg itt maga a dugó. Ahol dugó van, ott vagy nem lehet az elvárt módon szolgáltatni, vagy nem kevés fejlesztést igényel az elvárt színvonal megteremtése.

Az a gondom, hogy a mellékvonal-bezárási project kapcsán valahogy nem kerül szóba, alkalmasak-e a közutak az átterhelésre?

Csarasznyaszőlősben valószínűleg nincs dugó, de útfelújítást is utoljára a K.u.K. idején végeztek. A másik végén viszont, amit térségi központnak neveznek, bár jobb az út (csak méterenként vannak kátyúk, egész ritkán érnek össze), már lehet dugó. Ahogy a személygépjármű-állomány nő, lesz egyre több olyan helyen dugó, ahol ma még nehéz elképzelni.

Egyes településeknek nem lesz választása, hisz vasútjuk sosem volt. Másoknak meg szintén, mert megszűnik az alternatíva. Ha napi három kisbusz lesz csak a szolgáltatás, az nyilván önmagában nem okoz dugót, de elkerülni nem tudja, ha más ok miatt van. (Mennyi is a fővároson kívüli buszsávok összhossza és eloszlása az országban? Mennyi lenne szükséges mondjuk csak Debrecenben?)

Azt érzem továbbra is, hogy a vasútmegszűntetési szakértők a közutat, mint egy végtelen felvevőképességű, nulla bekerülési költségű erőforrást kezelik, minthogy "az a napi pár jármű, ami esetleg talán többletként jelentkezik, elhanyagolható".

/a/

PS: Úgy látom, a topicban továbbra is "mindent vagy semmit" alapon folyik az ütközet, pedig a topic helyének megfelelően "vasút-párti" hozzászólók leírják, hogy _minden_ vonalat nem lehet megmenteni. (Előbb valóban tiszta kép kellene, a jóvátehetetlen lépések után az eddig is megszokott "késő bánat" lesz a magyarázkodási alap.) Az ellenoldal ezt miért nem hajlandó észrevenni?