Don't take it personally, de a Gáti könyve istentelenül szar. Tele van kisebb-nagyobb tárgyi pontatlanságokkal, egyetlen olyan dokumentumra sem hivatkozik benne, amelyet más már nem dolgozott fel, vagyis csak kérődzik.

A könyv aktualizáló politikai-publicisztikai üzenetével még egyet is értenék: az amerikai külpolitika retorikailag mindig a demokratikus törekvéseket támogatja, de a valóságban hol támogatja, hol meg nem, és ez kárt okoz. Viszont erősen hiányolom a könyvből az "atom", a "hidrogén" és a "nukleáris" szavakat, melyek nélkül nem igazán tartom magyarázhatónak az Eisenhower-adminisztráció visszafogottságát a magyar ügyben.