” mert ugye megkülönböztetés-e az, hogy aki nem teszi le a kresz vizsgát, nem vezethet? vagy hogy mondjuk a muinkahelyek bizonyos diplomát kérnek, vagy az egyetemi felvételi? vagy hogy a férfiak nem mehetnek be a női vécébe? vagy hogy agyerekek nem szavazhatnak?”
No ez így túlságosan sommás! Gondolom tisztában vagy azzal, hogy ami az emberi jogokat illeti: vannak un. „szerzett jogok” és vannak „alap jogok” Bocsáss meg az iskolás magyarázatért, de úgy tűnik nem vagy ezzel kapcsolatban teljesen képben. Tehát: az un. alapjogok azok, amelyek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint „minden embert születése jogán” megilletnek. A szerzett jogok, valamilyen feltétel teljesüléséhez kötöttek.
Az általános és titkos választójog az alapjogok közé tartozik, éppúgy, mint mondjuk pl. a véleménnyilvánítás szabadsága, ezek egy demokratikus berendezkedésű országban, csak törvény útján és meghatározott esetekben korlátozhatóak. Például a nagykorúság elérése előtt a civilizált államok, polgáraikat nem tekintik „teljes jogú” –nak és „cselekvőképesnek”ezért többnyire csak az un. „passzív jogok” (azaz amiket kötelezően meg kell kapniuk), illetik meg őket. Ugyanígy jár el a jog bizonyos elmebetegek esetén is, ám ilyen esetben a cselekvőképtelenséget bíróságnak kell megállapítania!
Mindent összevetve tehát: a választójog egy állampolgári alapjog, amely minden nagykorú, cselekvőképes állampolgárt alanyi jogon megillet, fajra, nemre, bőrszínre,etnikai vagy nemzeti hovatartozásra stb. tekintet nélkül, azaz: nyilvánvalóan egy olyan rosszul mérhető és bizonytalan adatra való hivatkozással, mint az intelligencia hányados, NEM korlátozható! Egyébként: a megbízhatatlan mérhetőség miatt (is) ez rengeteg visszaélésre adna lehetőséget!
1935 – ben Hermann Göring kijelentette: „ …azt én mondom meg, hogy ki a zsidó!” Mit gondolsz itt nem akadna azon nyomban valaki, aki kijelentené, vagy legalábbis alkalmazná, miszerint: „…én mondom meg, kinek mennyi az IQ – ja!”