Hát igen...

Más, egy kis történet a "kóbor állatok" kilövésével kapcsolatban:

Tavaly a nyaralótelepen megjelent egy közel borjó nagyságú, ámde igen kedves természetű kóbor kutyi. Megjelenésének nem örültem felhőtelnül, mert szukánk éppen tüzelt, és ez kan kutya volt. Így például ideiglenes befogadásról nem is eshetett szó...

Mindenesetre etettük-itattuk az utcűban és a szomszéd utcában többen is, közben kerestük a gazdáját ezerrel, no meg menhelyet, amelyik befogadja. A menhelyek beintettek (telt ház miatt). Eltelt vagy egy hét is, mire internetközelbe kerültem, hazajőve, és a neten két nap alatt (!) meglett a gazdi -- aki hónapok óta kétségbeesve kereste a kutyáját! Hónapokkal korábban volt egy borzasztó vihar, és a három kutyája ijedtében kitört valahogy a bekerített kertből. Több hónapi kereséssel sem lett meg egyik sem. Nagyon jó gazdiról van szó, aki nagyon szerette őket. Már aznap rohant a nyaralótelepre, mikor telefonon beazonosítottuk, hogy valóban az ő kutyájáról lehet szó. Előző nap még látták a szomszédok a kutyit. Aznapra nyomtalanul eltűnt. Valószínűtlennek tartom, hogy elment volna onnan, ahol rendszeresen etették, vélhetően egy "lelkes" mezőőr vagy vadász kilőtte. :-( (A nyaralótelep mellett erdő van.) Ő valakinek a szeretett társa volt, aki egy nagy viharban eltévedt, többször tíz kilométerre az otthonától, és a szörnyű vihar elmosta a nyomokat, nem talált vissza. :-( Csak egy napon múlt az élete...