Persze hogy nem csak nem komplekt a nyugati ertekels hanem ugya nakkor  miutan nem belulrol ismerik benne van az az ugynevezett Element X az a tudomanyos kutatsba soha ki enm hagyhato ismeretlen elleme a kutatndo kozegnek

 

Kedves Mumu!

 

Azt gondolom, hogy két különböző dologról beszélünk. A tudományos megismerés - és ez különösen igaz a társadalomtudományokban, és méginkább a filozófiával, vallási rendszerekkel, ideológiákkal foglalkozó témákban - alapvetően függ a nézőponttól.

 

Egy vallás tanulmányozása esetén is így van. Már eleve az érdekes - kutatandó szempontok is mások lehetnek egy hívő és egy kívülálló számára. (és valóban; egy kívülálló számára bizonyos dolgok elő sem jöhetnek). - Persze az is kérdés, hogy a "bent lévő" plusz infói mennyiben tényleges tudományos szmpontok szerint megfogalmazható ismeretek, és mennyiben szubjektív érzések, aminek az illető objektív, tartalmat tulajdonít.

 

Csakhogy ez a különbség az orientalista irodalom egy (nagy) részében ott jelenik meg, ahol még egyáltalán nem kellene. A vallástörténetet és a politikatörténetet összekeverni (és felcserélni egymással) nem nézőpont kérdése, hanem bizony súlyos tudományos módszertani baklövés. Bárhogyan is nézzük.

Ráadásul a módszertani hibát nem csak orientalisták, hanem sokszor muszlim szerzők is elkövetik.

 

Hogy miért, ez szintén érdekes tudományos vizsgálódás tárgya lehet.