A te igazságod, a te igazságod. Az én igazságom pedig az enyém. Ezzel nincs is semmi gond. Senki nem akar erővel meggyőzni a nézeteiddel ellentétes dolgokról és nyilván te is így viszonyulsz másokhoz. Attól még építő párbeszéd folyhat, kölcsönösen tisztelve egymást, és előfordul, hogy az igazság kisebb-nagyobb szeletének megnyilvánulása hatására némely álláspontodat átértékeled. Mint ahogy én is.Ahogy több szem többet lát, úgy több elme is szélesebb spektrumú, összetettebb dolgokat képes boncolgatni. De lépjünk tovább.
Ezt írod: "Ne kifelé menj, önmagadba térj meg; az igazság a belső emberben lakozik.
Szt Ágoston"
Hadd mondja! Nem mindenki számára megfellebbezhetetlen,vagy akár elismert tekintély szent Ágoston. Egy halandó ember volt a sok közül, a kereszténység története során. Vannak számomra tőle sokkal nagyobbra tartottak, de azok előtt sem esek hasra, "Hogy, mert ő mondta". Hadd mondja! Ha neki ez volt a véleménye, ám legyen. Szerepel szent Ágoston a Bibliában? Nem. Akkor számomra a Biblia a mérvadó és nem ő.
Én meg azt mondom, hogy amit te belső hangnak mondasz az igaz. Figyelj rá, ha kapsz ilyent. De. Egyrészt, azért jó a csiszolt elme, mert megtudja különböztetni a belső hangokat, a jót, a rossztól. Mert érkezhet ám hasonló hang gonosz hatalomtól is, és ha ráhallgatsz rossz útra térhetsz. Ezért jó az ítélőképesség megléte, fejlettsége, és ezért nem szeretik a vallási vezetők, az álmesterek a sok kérdezgetést, mert a vakon vezetettek csak bégetni tudnak. Az ilyenekkel pedig nincs gondjuk.
Ez a belső hang egyik része. A másik szerintem az, hogy bár ezt a hangot belül hallod, azt nem kötelező hinni, hogy a hang gazdája is tebenned lakozik. Attól még lehet tőled független, a te fogalmaid szerint a térben távol. Emberi elménkkel nem tudjuk behatárolni, hogy Isten hol van. Egyszerűen nem létezik olyan, hogy Isten kint van, vagy Isten bent van. Ő mindenhol jelen van, valamilyen módon. Gondolj bele! A régi próféták sem fülükkel hallották Isten üzenetét, melyet tovább kellett adniuk az emberek számára. Egyfajta ihletést kaptak, látomásaik voltak, az elméjükön keresztül jött az üzenet, nem verbálisan. A mai világban beszélnek telepatikus kommunikációs lehetőségekről. Az biztos, hogy a gondolati úton történő információcsere megkövetelné a gondolati fegyelmet, és mivel ott még nem tartunk, Isten csak a jövőben adja meg e lehetőséget, képességet maradéktalanul. Majd ha felnőttünk hozzá. De addig is valami hasonló lehet ez a belső hang, függetlenül attól, hogy a gazdája hol tartózkodik. Lépjünk tovább!
Ezt írod: "emlékeim szerint az ósz aszongya hogy aki látja istent meghal...v ilyesmi"
Ez sem egészen így van az én meglátásom szerint. Én ezt úgy értelmezem, hogy arra az esetre vonatkozik, ha Isten a teljes valóságában jelenne meg az ember előtt. Mire alapozom? Amit beidéztél kb. az Ószövetségből való, és éppen Mózesnak mondta Yahve. Ennek ellenére elvonult előtte és bizony Mózesnek az arca lepirult, a bőr lejött róla, DE ÉLETBEN MARADT! Vagy olvasd el, mikor Ábrahám és Sára előtt megjelent az Isten emberi alakban, két angyal kíséretében. Ábraháméknak sem lett semmi bajuk. vagy, mikor Mózesnek égő csipkebokor képében jelent meg, Mózes megint csak életben maradt.
A tiszteletben tartott igazságod mellett rendkívűl fontos, hogy mennyire fogadod el hitelesnek a Bibliát? Az adott mondatot, melyre hivatkozol/unk, mind nyelvtanilag, mind szövegkörnyezetében, sokszor a historika és az archeológia segítségével tudod-e helyesen értelmezni? Avagy akarod-e? A "Fülemüle" versben lehet vitázni, hogy az "justicia" Péter, vagy Pál oldalán áll, de a Biblia olvasása, elemzése közepette az igazság nem a miénk, hanem a Teremtő Istené. Azaz csak akkor lesz az igazság a miénk is, ha azt keressük, vajon Istennek mi az állásfoglalása az adott dologról, vajon mi az, ami előtte helyeselt?
