Azt elfogadom, hogy a félelmen alapuló vallásra törekvés nem volt szabad választás. És a félelemkeltés nem engedte közelebb az embereket a valóságos Istenhez, hanem egy dörgedelmes istenképet alkotott a fejükben. Aminek tapasztalataim szerint semmi köze a valóságos istenhez. Mégis, a vallás megalapítása, a templomok felépítése, Isten háza legalább a hitet fenntartotta az emberek lelkében, bár hamis tanításokon keresztül nem juthattak el Istenig. Biztosan így volt ez? Szerinted évezredek óta a vallás nem adott az embereknek semmit? Eddig még egyetlen pap, prédikátor, hívő ember el nem jutott Istenhez? Eddig Isten senkinek nem tudott segíteni, mert hamis módon élt minden hívő fejében? Az Istennel való kapcsolattal, a megismeréssel, azaz a te általad hirdetett életmóddal szemben a HIT semmit nem adott az embereknek? Nekem igen, bár nem a templomból kaptam. Lehet, hogy a Páli egyháznak éppen csak ennyi volt a feladata.

Nincsen erre utalás a Bibliában?

Hiszen maga a Bibliai történetek is mind az emberi lélek és a tisztulás útját (is) tartalmazza. Talán van benne útmutatás arra, hogy evangelizáció, végső igazság…

 

Egy másik fórumról idemásolok egy ideillő gondolatot:

"A beavatott (itt most az igazságot hirdető) soha nem törekedhet a meglévő teljes megsemmisítésére, mert tegyük fel, ha még valami teljes képtelenség (Pál tanításainak alapja) is, akkor is az emberek számára szükséges korlátokat (mankókat) jelentik. Ha ezek a korlátok gyorsan leomlanak, az akár az ember életébe is kerülhet. A beavatott (igazságot hirdető) feladata, hogy a kapukat megfelelő elővigyázatossággal, a szélsőségek, az összeférhetetlen speciális ötvözésével nyissa tágabbra, hogy a folytonosság megmaradjon."

(mikmek)

Szerintem ez az evangelizáció lényege is.

 

Szerintem ezeken kellene elgondolkodnod, ha érdekel a véleményem:

Azzal, hogy Jézust keresztre feszítették, maga a nép adta meg az egyház fejlődésének útját.

Ezért Pál téves tanításai szükségszerűek voltak, mégha brutális térítéseket vontak is maguk után.

Pál az aktuális lelki befogadó szintre építette az egyházat, aminek az emberek ébredése, a megtapasztalás, a megismerésre való képesség fog véget vetni.

Az evangelizáció aszerint szükséges, hogy az emberi lélek úgy kerülhessen emelkedettebb állapotba, hogy alapjai nem inognak meg.