Nem annyira igaz hitről beszélek, hanem egy életmódról. Igaz hitről a keresztények beszélnek, ők kerülik meg a tengert, hogy mindenkit hitre térítsenek, mert anélkül nem látnak üdvösséget.
A megvezethetőség azonban az egyház hatalomra juttatása óta nem egyértelműen a tömegek felelőssége, mert hosszú ideig erőszak és kényszer volt a megvezetés eszköze. Annyit sikerült ezzel elérni, hogy a kereszténység máig is sérthetetlen igazságok gyüjteményének képzeli a Bibliát, és becsukja a szemét szándékosan, ha tévedést lát benne. Mintha azonnal máglyára kerülne tőle.
Pontosan azoknak, akik nehéz és gyenge helyzetbe kerülnek, nem Pál féle hitegetésre van szükség, hanem közvetlen Istennel való kapcsolatra. Ama templomi emelkedettség helyett találja meg az ember Istent, ahhoz pedig még templomba sem kell menni. Nem annyira elmebeli képtelenség az Isten cselekedeteinek megtapasztalása, hanem a szívből való odafordulás hiánya akadályozhat valakit ebben. Jézus még tanított is a kapcsolatról, amelyet nem egy sablonként kívánt meghatározni, hanem egy lehetőségként felmutatni. Éppen ezért sablonos módszer miatt a templomokban betanított imádságok képtelenek segíteni.
Te mit szólnál, ha a gyermeked úgy fordulna hozzád, hogy rád sem tekint, felolvas gyorsan egy cetlit, majd meg sem hallgatva elfordul.
A Pál féle hit csak az Istentől való távoltartásban segít, lemondatja a hívőt a tapasztalatokról és megelégszik önmaga megnyugtatásával.
Az igazi hit egy tanításra vonatkozik, nem pusztán Jézus kereszthalálára. Ha azt elhiszi valaki, akkor meg is cselekszi, és ebben lesz az életének a reformja.
Az evangélium tanítása hiányzik Pál előadásából, vélhetően nem is hallott róla, csak a korabeli keresztények életéből tudott a szeretetről példát venni.
Leszögezem. Ha valaki az evangéliumot hirdeti, akkor annak tanításaira és példázataira hivatkozik, vagy azokra épít. Pál nem az evangéliumot hirdette, nem is épített rá, hanem sajátot talált ki. Amit felhasznált Jézus életéből az csak a halála és a feltámadása, semmi egyéb, a többit a keresztény szokások láttán fogalmazta meg (úrvacsora, szeretet). Az egyházban, a templomban mást sem látsz, mint töviskoronás Jézust, keresztet, és hogy ebben higyj.
A hit és bizalom nem ahhoz van, hogy legalább higyjünk, hibás Páli és keresztény módszer. Azért van, hogy erőt adjon Jézus beszédeinek megcselekvéséhez.