Kedves Mumu!

 

En nem gondolok soha az iszlamra mint egy valalsi jelelnsegrol hanem mint egy trtenelmi szukmsegesegrol,ott es akkor mikor megszulletett.

 

Szerintem részben jogos a felvetésed, nekem nem is evvel van problémám.

 

Bár azt gondolom, hogy az iszlám (tekintve azon apró tényt, hogy vallás) alapvetően vallási jelenség.

Más kérdés, hogy a vallási jelenség alakulásánál fel kell vetni a történelmi, társadalmi hátteret - (sőt akár történeti szükségszerűségként is felfogható)

Egyébként különböző következtetésekkel, de az iszlám kezdetével kapcsolatban ezt meg is teszik a könyvek. Magyarul egy vallási jelenséget tárgyalnak, miközben végigvezetik, hogy a vallási jelenség milyen társadalmi környezetben született (és a környzet hatása hogyan mutatkozik meg a valási jelenségben)

A gond a későbbiekben - Mohammed utén kezdődik. Ugyanis az iszlám, mint vallási jelenség nem egy statikus valami, ugyanúgy fejlődéstörténete (vagy változástörténete) van, mint a kereszténységnek.

Magyarul egy - az iszlám történetével foglalkozó munkának alapvetően e változás (teológiában, intézményekben, társadalomhoz való viszonyban) mikéntjeivel kell foglalkoznia. Eközben persze fontos, sőt elengedhetetlen a társadalmi, politikatörténeti kitekintés - sőt akár az ezekkel való hangsúlyos foglakozás.

De ha egy XV. századdal foglakozó rész nem foglalkozik (vagy csak érintőlegesen) a szufi megújulással, a dervisrendek szerveződésével, vallásjogi téren az fatwa-gyűjtemények, és formáinak mgújításával, viszont részletesen ír a különböző dinasztikus viszályokról, hódító háborúkról, diplomáciai ügyekről, akkor az nem az "iszlám" története", hanem a Közel-kelet politikatörténete. (ami szintén érdekes téma, de egészen más tészta).

(Természetesen a dervisrendek, vallásjog, stb. államhoz, politikához való viszonyát tárgyalni lehet és kell, de a hangsúly máshol van.)

 

Kicsit egyszerű példával... de van ... nem tudom ismered e  - a Krónika sorozat. (szerintem nagyon hasznos, - a történelmet kronológiai sorrendben tárgyaló gyűjtemények) Ebben van mondjuk az "Emberiség Krónikája", meg a "Kereszténység Krónikája". Természetesen a kettőben vannak átfedések, de azért a tematika jól elkülöníthető.

 

No most az iszlám esetében a tárgyalt könyvek, (de azt kell mondanom, hogy a komolyabb bevezető könyvek is) mintha felcserélték volna a két témát. Magyarul az "Iszlám Krónikája" helyett, mintha a "Közel-kelet Krónikáját" olvasná az ember (némi kitekintéssel Afrika, és a Távol-Kelet krónikájára).

 

Ja, a Jany János könyv adatai: Jany János: A klasszikus iszlám jog (Egy jogi kultúra természetrajza) Gondolat Kiadó Bp. 2006.