1. Az alaszkai olajtartalék: Amerika stratégiai tartaléka, illetve Kanada ÉNy részén az övé. Ez a világ növekvő enegiaínségének ellátására nem alkalmas. Ezen kívűl az oroszoknak van jelentős tartaléka.

 

Ha amerikaiak elkezdik kitermelni az alaszkai olajat, akkor átmenetileg, de évekig, stabilizásódik, vagy csökken is az olajár.

3. Műbenzint előállítani lehet, de milyen áron? HACSAK nem csökkentjük az üzemanyag energiatartalmát.

 

Vagy az adótartamát.

4. A világ üzemanyag-ellátására nincsenek elég termőterületek. Ez csak kiegészítő alternatíva.

Ez megint attól függ, hogy nincs. Magyarországon például lenne.

5. A "kismillió" megfogalmazáson jó lenne pontosítani...:))))). Hiába van több tucat lehetőség, ezek tömegméretű előállításának meg kell teremteni a hátterét. Tömegtermelésre alkalmas gyártás megtervezése és megszervezése, az elosztás/ellátás hálózatának kiépítése stb.

Tény, hogy az átállás időbe kerül, de az olaj sem fogy el egyik pillanatról a másikra. Egészen primitív megoldásokkal is kísérleteztek, például a lengyelek 20 éve, amikor ott nem volt benzin új fagázmotort szereltek egy FSO p125 - be:). De a többi megoldás sokkal előrébb jár kutatási szinten, illetve kisszámban szériában gyártott autókba is kerül már.

Itt van példának a magyar gázkészletezés bővítése. Ez mind idő és főleg pénz.

Vegyünk csak egy példát. Ha azt mondjuk, hogy 5 éven belül RÉSZBEN át kell térnünk a palackos hidrogén használatára a közúti közlekedésben:

1. Kell sok termelő és palackozó üzem.

2. Előtte kell sok-sok cserepalack, ezeket le kell gyártani.

3. Motorok és kieg. berend. sorozatgyártásának megszervezése.

4. Benzinkutak mellé a cseretelepek hálózata.

5. Kiszállítás a cseretelepre stb.

6. A járművek szervízhálózata.

Igen, de ezek részben olyan dolgok, amik szintén hasznot hoznak. Erről szokott hmsoft is értekezni, hogy a közút sokkal több ember megélhetését biztosítja, mint a vasút. Tehát ezek a beruházások is pénzbe kerülnek, de magántőkével is megoldhatóak.

Szeretném, ha megírnátok, hogy hogyan képzelnétek el Európa, ill. Magyarország közlekedését úgy 15-20 év múlva.

 

A vasútnál személyszállításban növekedni fognak az 5 óránál rövidebb utazások és sokkal olcsóbbak is lesznek. Növekedni fog még a nagyobb városok bejáróforgalma. Ugyanakkor sok mellékvonal megszűnik majd. Vegyesen állami és magán társaságok fognak fuvarozni, a távolsági személyforgalomban szinte egyeduralkodóak lesznek a magántársaságok. 

A teherforgalomban növekedni fog a széles pályák hossza és ha Kína még mindíg jelentős exportőr lesz, akkor a kínai export nagyrészét vasúton fogják Európába hozni. Növekedni fog még a konténerforgalom és néhány speciális áru forgalma. A teherszállítást magéncégek fogják végezni.

Nagy különbség nem az európai és a magyar vasút között lesz, hanem az európai átjárható és műszaki okokból át nem járható vasutak között. Utóbbiak szerepe csökkenni fog a beléjük ölt pénzek ellenére is.