"...nem Jézus VAGY Pál, hanem Jézus ÉS Pál, és értse meg, hogy úgy van igaza, hogy a múltnak is megvan a létjogosultsága."

Így van. Jézus tanítását nem lehetett Jézusként tovább vinni. Egyébként ha, nem Pál, akkor ki lehetett volna alkalmasabb a feladat elvégzésére helyette, az apostolok közül?
Egyszerű emberek voltak, és a legtöbbje előtte írni-olvasni sem tudott. Voltak kiemelkedő prédikátorok, mint Szilász és Barnabás is, ám Pál még az ő elismerésüket is kivívta, kitartó munkájával, hitével, lelkesedésével.

Ezt írod: "Mit tesz ilyenkor egy jó szülő? Először is biztos a saját tudásában, másodszor mindent elkövet, hogy kerülő-megnyerő úton, akár bohócot csinálva önmagából is, de beleférkőzzön gyermeke bizalmába, vagy bármiféle eszközzel megnyerje magának gyermekét."

Jahve pont ilyen eszközként használta fel Pált pl. a görögök között. Ha Pál egyenesen Jézus tanításáról kezdte volna a beszédét, , mely szerint az Isten szeretet, és a Hegyi beszédből idézett volna, akkor valószínűleg elutasították volna, mondván "Milyen hülyeségeket beszél ez a nyomorult idegen (már így is dünnyögtek, hogy mit csácsog). Pál is mondhatta volna válaszul, "Pfuj gonosz pogányok, mennyire utállak benneteket!" És itt a misszió véget is ért volna.
Ezzel szemben besétált az Areophagosra és elkezdte dicsérni őket, hogy milyen istenfélő emberek, (kerülő út). Utána egy Ismeretlen Istenről beszélt, melynek a görögök oltárt állítottak. Megint nem tagadhatták meg magukat, mert Pál belevonta őket is a cselekménybe, részévé váltak és felkeltette az érdeklődésüket. Egyszerre megakarták érteni, figyeltek és néhányan közülük hívőkké lettek már elsőre. A mag el volt vetve, pedig egy teljesen idegen, akár a zsidók, akár a keresztények szempontjából istentelen közeg volt.