Brian Benson Creative Commons License 2006.11.07 0 0 297

Úgy gondolom, többekkel párhuzamosan, hogy a fantasy-regények állatai a kriptozoológia azon ágát képviselik (ha egyáltalán), amelyeknek a valósághoz nem sok közük van, már leszámítva azt, hogy az alkotó fejében valóságos állatok egyes tulajdonságai ötvöződnek, és így jönnek létre e csodálatos lények. Természetesen semmi bajom a jó fantasyvel, sci-fivel, a Gyűrűk Ura pedig egyenesen a fő kedvencem. Mindenesetre lehet beszélgetni arról, hogy a nazgulokhoz hasonló repülő lények létezhettek-e? A repülő őshüllők bizony emlékeztetnek erre a képzelt lényre... persze, amikor azok éltek, nem volt még ember... (a félig élő félig holt királyokról nem is beszélve...). A banyapók (3. részben lesz) meg egy rendes pók, épp csak a mérete van kissé eltúlozva... :)

 

Én megkülönböztetném a fantasyk, sci-fik lényeit a mitológiai lényektől. Ugyanis a mitológiai lényeknek olykor lehetnek valóságos lények az ősmintái. Vagy az ősminták eltorzulhatnak az idők folyamán, és így több különböző lény tulajdonságait abszorbeálják magukba. Kedvenc példám a Minótaurosz, a bikafejű-embertestű szörny, amely (aki?) Krétán, a minószi labirintusban él és rendszeresen elfogyasztja a szüzeket... volt-e ilyen lény? Természetesen nem. De volt egy emberáldozatokat bemutató kultusz, amelynek főpapjai bikafej-lárvában végezték a mai szemmel nézve förtelmes rítusaikat, s áldozták fel a szüzek szívét... azaz emésztették el az embereket. Így ez a mítoszban, annak törvényszerűségei szerint egyetlen lénnyé sűrűsödött. Amikor Thészeusz megöli Minótauroszt, akkor abban annak a történelmi léptékkel mintegy 1500 évig tartó folyamatnak az esszenciáját láthatjuk, amelyben a hellének elözönlik a Balkánt, majd végül legyőzik a minószi kultúrát és felszámolják ezt az emberáldozatokat is bemutató kultúrát.

Előzmény: Libatop_6 (289)