Nos én azt látom, hogy fogalmad nincs az élő Istenről, de annál jobban egy irodalmi adaptációról! A biblia nem mérvadó, csak annyiban mint minden tanítói útmutatás egy erkölcsös magatartási formamegvalósítására!

Nem irodalmi főhősőket kell futtatni, hanem meg kell ismerni az eredetit, akit egyenlőre jó messze idealizálsz te is!
Tapasztalatról beszélsz, közben meg csak egyféle beidegződött asszociációról van szó!
Mindenben az isteni gondviselést látod, pedig emberek vagyunk....., nekünk is vannak saját cselekedeteink!
Nos elég időt fordítottam már az evangéliumok olvasásával, különféle teológiák idevonatkozó magyarázataival...., de a valóság még mindig csak egy szerepjáték maradt a kereszténység világdeszkáin.... és nem az igazából átélt gyakorlat, henem mint színészileg átélésgyakorlat a rendezőz útmutatásai alapján!

Ne csavarjál egy nagyot, hogy én vádaskodom, mert ez már hamisítás!

Nos a törvény határt szab a bűnnek, az utolsó ítélet is ezt szímbólizálja, nemdebár...., de nem korlátozza a szeretetet, a jóságot, az örömet, ami szabaddá teszi az embert!

Jó melléfogtál barátom, hiába az a sok okoskodás? Kellene egy igazi Isten, aki igazat ad neked, de mivel nincs itt jelen, így te is a jól bevált keresztényi módszerhez nyúlsz, a bibliát csűröd csavarod tetszésed, hited szerint! :)