Ho-ho-ho 2006.10.31 0 0 259 Egyed Emese: Nem hagylak! El ne aludj, szél dörömböl az ajtón, szél szaladása, árnyék mezítlába, fellegkezek követhetők a csöndben, és gyűlnek szavaid, már egyre többen nem hagynak békén, ne, el ne aludj! Szél dörömböl a szíved pitvarában, nincs is szíved, s ha van, egyébre termett, lágy ecsetek színezik ki a termet: színt kevertek búból, de szél dörömböl, ragyogást old ki kővé lett örömből, nézz farkasszemet vélem, önmagaddal, játékban leljen az éjjel s a hajnal. (Hajnalodás: égi kavicsok pírja.) Hogy aludhatnál? Szavak raja körben. (S ha elaludtál, átölellek közben.)