Az Árpád-sávos zászló. 

 

Megköszönném, ha valakinek van más történelmi adata is a zászló történelmével kapcsolatban és itt közzétenné.

 

A magyarországi törvénykezés 1998-ban úgy módosította a büntetőtörvénykönyvet, mely szerint tilos az olyan önkényuralmi jelképek használata, mint a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, az ötágú vörös csillag sarló-kalapáccsal. Az Árpád-sávot nem sorolta közéjük.

A piros-fehér vonalak nem csak a magyar szimbólumoknak gyakori részei (mint például a magyar címer, amelyből csak a szocializmus éveiben került ki), hanem több külföldinek is. Ennek egyik, mindenki által ismert példája az Amerikai Egyesült Államok zászlaja.

Az Árpád-sávos zászlón csak „csíkok” vannak

Az Árpád-sávos zászlón piros és fehér sávok négyszeri ismétlődése látható, azaz legfelül piros, alul pedig fehér sáv van. (Olykor olyan formában is megjelenik, hogy alul van még egy „lezáró” – kilencedik – piros vonal, ez viszont nem „szabályos” királyi zászló, ugyanis mind az Árpád-házi, mind az Anjou-királyok nyolcsávos lobogót használtak.) Ezen kívül viszont semmilyen más elemet nem tartalmaz a zászló! Tehát nincs benne címer vagy valamilyen szimbólum. Ellentétben a nyilas zászlóval, melyben ott van a nyilaskereszt.

 

A zászló eredete

 

Árpád-sávos zászló a 13. század végéből

 

Az Árpád-sávos zászlót eredetét illetően a kutatók többsége aragóniai – közvetve pedig akár svájci – hatást tartanak valószínűbbnek, vannak viszont olyan feltételezések is, hogy ázsiai eredetű.
Árpádnak - illetve a Magyar Királyság Kr. u. 1000-ben történt megalapításáig a többi magyar vezérnek - alighanem vörös lobogója volt, amelyet sokak szerint turul (vagy valamilyen karvalyszerű) madár díszített. Erre utalnak a jóval később keletkezett bécsi Képes Krónika ábrázolásai. Szent István korában a turult már minden bizonnyal felváltotta a kettős kereszt a továbbra is vörös alapú zászlón. Ez jelentette az ezüst (fehér) szín első biztos megjelenését a királyi zászlón.

A sávok megjelenése az Árpád-kor végére tehető. Sem Árpád, sem Géza fejedelem, sem István király nem használt – legalábbis mai ismereteink szerint – ilyen lobogót. Az Árpád-sáv a magyar történelemben előbb a címerben tűnik fel, már az 1200-as évek elején. Zászlón 1270-ben jelenik meg, tehát az Árpád-ház utolsó évtizedeiben, nem igazán „ősmagyar”, „hun”, esetleg „ázsiai” mintára.

 

Az Anjouk zászlaja

 

Hogyan lett sávos a vörös zászló, és miért került a fehér szín a lobogóra? Az Árpád-sávok – Bertényi Iván (egyetemi tanár, az MTA doktora) szerint – spanyol, pontosabban ibériai mintákat követnek. Imre király (1196-1204) Aragóniából hozatott magának feleséget. Az aragóniai uralkodók címerében vörös mezőben arany cölöpök láthatók (a nyugat-európai szakirodalom szerint ezek Arles régi zászlójáról vagy Svájcból erednek). Bertényi ezután így fogalmaz: „Úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete lőtt, s a függőleges osztású vörös-arany pajzsmező magyar párjaként a vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott.”
A kutatók egy része ázsiai eredetűnek tartja, sumér, iráni vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni.  Perzsa, pontosabban iráni hatás ugyanis érhette a honfoglalás kora előtti magyar törzseket, ázsiai kapcsolataik pedig lehettek a honfoglalóknak.

Mátyás király zászlaja

Abban általában meggyeznek a kutatók, hogy a közhiedelemmel ellentétben a fehér sávok nem a Kárpát-medence négy folyójára, a Dunára, Tiszára, Drávára, Szávára utalnak.

A színek jelentéséről ma is vita folyik, mint például, hogy a piros a vér, a fehér pedig a szabadság szimbóluma, ezek viszont csupán feltételezések. Az Árpád-sávok később is visszatértek az Anjouk, majd Mátyás király zászlójában. A kurucok is használták a Rákóczi- szabadságharcban, ők viszont egy „apró” módosítással - a királyi zászlóval ellentétben ők csak hét sávot használtak -, lehagyva az alsó fehér vonalat.

A nyilasok zászlaja

A nyilasok zászlajában a piros-fehér vonalakban helyezték el fehér rombuszban a fekete – H-betűvel díszített – zöld színű nyilaskeresztes jelvényt. Ez ma tiltott önkényuralmi szimbólum. Abban is különbözik az Árpád-sávos lobogótól, hogy az a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot – öt piros, négy fehér – tartalmazott.

A Horthy-rendszer bukásával, 1944 októberében hatalomra került hungaristák államcímere a koronás kiscímer volt, mely alá szintén nyilaskeresztet helyeztek.

Az Árpád-sávos zászlóhordozók is leggyakrabban úgy nyilatkoznak, hogy a lobogó számukra nem Szálasit, hanem az Árpád-házi királyokat, Mátyást vagy éppen Rákóczit jelenti, akik a legdicsőbb magyar korszakokra emlékeztetik őket. Meggyőződésük, hogy az Árpád-sávos zászló, gyökereink jelképe, őseink hagyatéka. Vallják, eredeti jelentését nem írhatja felül semmi és senki.
 

Ezen nem is értem mit kéne megvitatni, hiszen ez a lobogó jelenleg is használatos, illetve egyes címerekben ma is látható.

Ha -tegyük fel - holnap egy Mickey (?) egeres zászlóval lemészárolok pár tucat embert, valószínüleg, nem fogják betiltani a figurát.

A jelképet mondanivalóval mindig az ember tölti meg, aki éppen használja....késsel vághatok valakinek egy szelet kenyeret is, vagy átvághatom valakinek a torkát.

(mégsem kell engedély, ha pl. egy filézőkést kívánok venni...)

Az Árpád-sávos lobogó ott van a hivatalos történelmi zászlók között, ott van az állami ünnepségeken is, ott volt október 23-án a Kossuth téren is.
A nyolcvanas években megjelent egy magyar bélyegsorozat is Történelmi zászlók néven, amelynek első darabja az Árpád-sávos lobogó. A régi rendszernek sokminden felróható, de az biztosan nem, hogy nyilas jelképeket propagálását megengedte volna.
Tiszteljük hát bátran ősi jelképünket! Én ezt teszem.