Ez valószínüleg a Haast-sas (Harpagornis moorei) lesz, amely a tudomány szerint a valaha élt legnagyobb sasféle volt a világon. A megtalált leletek alapján a tojók 10-14 kg-os tömeget is elérhették, a hímek valamivel kisebbek voltak. A szárnyfesztávolsága ugyan nem volt a testtömegéhez képest nagy, (2,6-3 m) viszont ez könnyebb mozgást tett lehetővé az erdőben való vadászathoz. Kellett is az energia, hiszen a fő tápláléka a Moa volt! A tudomány szerint a Haast-sas kb. Kr. e. 1400 körül halt ki. Van egy nem megerősített beszámoló arról, (Worthy & Holdaway, 2002) hogy egy bizonyos Charles Douglas nevű utazó az 1870-es években a Landsborough-folyó környékén összetalálkozott két irdatlan méretű ragadozó madárral. Douglas emberi állítólag lelőtték és megették!! a madarakat. Elképzelhető, hogy talán két szerencsés módon fennmaradt Haast-sas élete érhetett véget akkor.