Simon Roland:

Világítótorony

sziklán öreg épület áll
valami fontos dologra vár
sárga fényével messzeséget kutatja
végtelen tengert faggatja

segít viharba került hajónak
vigaszt nyújt magányos matróznak
így tölti elmúló napjait
hallgatja mélabús hajókürt hangjait

világítótorony egyetlen álma
egyszer hullámok közé szállna
eggyé válna a végtelen tengerrel
bölcs sziklához fordulna ezernyi kérdéssel