12. Szóval szerinted a tanítványait, a barátait Jézus nem is nevezi (Isten) szolgá(i)nak! 

 

De bizony nevezi több helyen is! Pl.:

 

"Egy szolga sem szolgálhat két Úrnak. ... Nem szolgálhattok az Istennek és a Mammonnak." (Lukács 15,13.) - Itt Jézus minden emberről beszél egyben, az emberek általános választási szükségéről, arról, hogy melyik Urat szolgálják?

 

"Aki Nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki Nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya." (János 12,26.) - mondja ezt kifejezetten az Őt követőkről.

 

Írjak még erről igéket, vagy belátod, hogy simán tévedtél!?

 

13. Az egymás iránt tanusított jézusi szintű szeretetnek a parancsolata alap ahhoz, hogy azáltal az ember le tudja tenni a saját akaratát, és életét a másik emberért (János 5,13.).

 

Írtam erről Neked már korábban bővebben, amit Te nem "megbíráltál" anno, mint itt írod, hanem csak egyszerűen nem értettél. Ez pedig óriási különbség! Annyira nem értetted, s ellenkeztél a szeretet különböző szintjeinek létével szemben, hogy egyszerűen nem lehetett mit kezdeni anno az értetlenkedéseddel. Amikor azt írja ugyanis valaki (azaz Te), hogy

- a birtokosszerkezettel ellátott "én szeretetem" (János 15.10.),

- meg az "amint én ... úgy Ti is" szókapcsolatok nem egy követendő,

- mástól, a kevesebbtől, a kisebbtől elválasztott nagyobb (János 15,13.), teljesebb szintet ad követendő mintaként, a

- a gonoszság, törvénytelenség miatt "kihűlt" (Máté 24,12.)

- "langyos" (Jel. 2.4.,3,15.) szeretet helyett 

 

akkor az a valaki nem "megbírálja" az erről írót, hanem direkt játsza az értetlent. Mert bizony van "nagyobb" szeretet a kihűlt, langyos szeretet helyett, az, amit Jézus mutatott be. 

 

14. Az a félig élő, holt állapotú, aki elhagyta az Atya házát, s az Atya akaratán kívül maga próbál élni, s az életben egyedül marad, s elveszti a korábbi támogatását, s nincstelenné, kifosztottá válik. Ez az ember félig halott, s újra egészen élővé, "feltámadottá", megépültté az Atya házába, Isten jelenlétébe, akaratába visszatérve válik.

 

Jézus sohasem esett ki az Atya akaratából és a kiesetteket megtartani jött. Ehhez azonban a kiesetteknek is meg kell hozniuk a döntésüket a visszatérésről, ahogyan a tékozló fiú is meghozta. Mert az Atya akaratán kívül mindenki tékozolja az életét, s veszít abból folyamatosan. Mert a teljesség az Atyában van, s általa jön be ismét az ember életébe.

 

Ez van.

 

vm