Egy közösséget tudok elképzelni, amelyet nem emberi szervezés, hanem Isten keze fog össze. Ha egy közösségben már arra kezd szervezkedés folyni, hogy ki vezesse, ki pásztorolja a tagokat, abból két dolog látszik első pillantásra. A tagokat balgáknak tartják és vezetésre szorulónak, Istent pedig képzelennek hiszik arra, hogy tudjon velük bánni.

Amiről beszélek nem fér össze egy hierarchikusan szervezett gyülekezethez való csatlakozással, sem előbb, sem később. Arról beszélek, hogy azt fel kell oszlatni, akkor is, most is.