Ezt írod:"tehát pl a félelem nem kényszerítő erő? meg a féltékenység, meg az irigység meg a többi, és akkor még az ösztön lényeket nem említettem"

Erre válaszoltam,ezt.
"Attól függ, rajtunk kívül állnak, vagy bennünk lakoznak."

Te pedig ezt a relációt hámoztad ki belőle:
A rajtunk kívüli erők feltételezése ellentmond a szabad akaratnak, mi viszont sarokköve a rendszernek.."

A legfelül írott mondatod, ha benned van, az a te szabad akaratod, bármennyire is negatív, és akkor te elkövető vagy. Ha rajtad kivűl áll, akkor áldozat vagy, és nem a szabad akaratod érvényesülése miatt, hanem, mert mások viselkednek veled az általad leírtak szerint. Aki áldozat azon nem fair dolog még a felelősséget is keresni.

Valamint még ezt is írtam:"A kényszert is legyőzhetjük, ha van elég erős akaratunk."

Legyőzhetjük, de nem midíg sikerül, ezt nem állítottam.

Valamint talán a legfontosabb összegzésem: " A következményekkel azonban így is, úgy is számolnunk kell. Ha az adódó helyzet a mi döntésünk eredője, nem volna helyes másokat hibáztatni érte."

Tehát, nemcsak akkor kell számolnunk a következményekkel, amikor szabad akaratunkból döntünk és miénk a felelősség, hanem akkor is, mikor mások tetteinek vagyunk az áldozatai.