Ezt írod:"tehát pl a félelem nem kényszerítő erő? meg a féltékenység, meg az irigység meg a többi, és akkor még az ösztön lényeket nem említettem"

Attól függ, rajtunk kívül állnak, vagy bennünk lakoznak. Ha rajtunk kívüliek, akkor lehet "vis maior", ha bennünk működnek, az a mi belső, magánügyünk. Segítséget kérhetünk másoktól, de az a legszebb, legtisztább győzelme a szabad akaratnak, ha önállóan, mi magunk tudunk a fentiek ellenére, azoknak ellenállva dönteni. A kényszert is legyőzhetjük, ha van elég erős akaratunk. A következményekkel azonban így is, úgy is számolnunk kell. Ha az adódó helyzet a mi döntésünk eredője, nem volna helyes másokat hibáztatni érte. (Bár mi tagadás sokszor így teszünk, helytelenül).
A felelősség a szabad akaratból fakad.