Bár kíváncsi vagyok, az ötméteres tujáimnál ez hogy sikerül majd. :-))

Nehezen:)

Különben a gomba és baktérium-kórokozókkal szemben a moly lárvája nem szaporodik a fában, petézni csak a kikelt moly tud. (Ugye az az életciklus, hogy kikel a moly, lerakja a petéit a fatörzsre (főképp a sérült részekre), a kikelő lárvák befúrják magukat, rágnak, rágnak, majd bábozódnak, és  megjelenik a moly...)

Tehát a baktériumos és gombás bajokkal szemben - ahol mindig az épben kell vágni - itt mérlegelés tárgyát képezi, hogy az ember vágjon-e, és mennyit, azért nem kell többet károsítani a védekezéssel, mint maguk a lárvák. A szemmel láthatóan károsodott száraz ágakat nyilván...

Támadni akkor kell, amikor a kártevő a fán kívül van, részint szokásos taglózó rovarirtókkal (piretrin, szerves foszfát) - vagy természetes ellenséggel:) - a rajzó molylepke ellen, részink a lárva kialakulását megzavaró szerekkel, pl. kitinszintézis-gátlókkal a lerakott és fejlődésnek indult peték ellen.

ÜdV