Na akkor mese:

Bécsben, a Stefans dóm felől mentem a Schönbrun-i kastély fele, és épp valami piac mellett haladtunk, illetve nem haladtunk, mert dugó volt. Na kiderült, hogy koccanás vn, persze az én sávomba, ugyh át kell sorolni. Egy öreg audi be is engedett, DE! Se villantás, se semmi, és nem is lassított olyan meggyőzően, hogy én most mehetek. Sógorok fexenek a dudán... Ok, bocsi! Én vagyok az, a hülye kis magyar... kb. 1,5 km: megint dugó. Most az okos rendőrök az A4-re vezető út kellős közepén megállítottak egy furgont, ami egy bszott nagy yachtot húzott, ami a 3 sávból 2 és 3/4-edet elfoglalt. Mehetünk tovább.... az autópályán cikázás, meg dudálás, meg száguldozás, útburkolati jelek csak úgy randomba felfestve, ha egyáltalán vannak...:) Az autópálya minősége a régi M7 k-i-r-á-z-o-m-a-b-e-l-e-m szintű burkolatára emlékeztetett, viszont a pihenők tényleg nagyon kulturáltak.
Na aztán alsobb rendű utakon (ezek minősége viszont prima!) be az alpokba, ahol megálltunk egy kis faluba. Visszatérve az útra szomorúan tapasztalom, hogy a felhajtó mögött egy beláthatatlan kanyar, gyorsítósáv rövid, folyamatosan jönnek, és még a biciklis se megy 120 alatt... Aztán jött egy arc aki be akart engedni, de persze ennek se volt se keze, se fénykürtje, se lassítása, csak talán 120-ról 110-re vett vissza... Elindultam, erre a sorból egy 323-mas mazda kivág a gyorsítósávba, és megcélozza a seggemet vagy 130-al.. én beugrottam a beengedőm elé, ez meg majdnem bebicskázott az árokba. Kábé 5 másodpercre kellett volna egy kicsit lassítania... no comment...

Ezen kívül még Graz-ba 20 centin múlt, hogy nem szállt belém egy tanulóvezető, de szerencsére az utcsó pillanatba mind a ketten helyes irányba rántottuk a kormányt, így ő csak egy kukát végzett ki. Ja, oktatója félig lefektetett ülésen, hátradőlve telefonált, napszemüvegben... este 9-kor :):):) Arcizma sem rezdült, lehet azért, mert a hemütől fel se fogta mi történt:D