naiv Creative Commons License 2006.10.15 0 0 467
Weimarizálódás, puccsveszély?
Keresztes Lajos jegyzete
2006. október 14. 6:00

Keresztes Lajos
Bármit tervez, vagy tesz a Fidesz, abban a felkent baloldali politikusok és szakértők azonnal felfedezik a balkanizálódás, vagy a weimarizálódás nyomait. Sőt mostanság már puccsveszélyt is emlegetnek, mint azt Gyurcsány Ferenc tette az erősen PR-szagú, tévedésektől és hamisításoktól hemzsegő szerdai Der Standard interjújában.
Csak egy példa innen: A miniszterelnök elhíresült titkos őszödi önvallomását hibásan a Magyar Rádió 1956. október 23-án (!) tett bejelentetéshez hasonlította. A híres idézet, miszerint az „Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon,” azonban egy héttel később Rádió Forradalmi Bizottságának bejelentéseként hangzott el. Melyet egy talán még fontosabb, ma is megszívlelendő mondat követett, „Akik a hazugság hirdetői voltak, ettől fogva nem munkatársai többé a Magyar Rádiónak…”
A jobboldalnak még terveznie sem kell, hiszen Eörsi Mátyás képes a gondolataikban is olvasni, mint tette ezt a hírhedt taxis blokádot követően. Akkor azzal vádolta Horváth Balázst, a hadsereg bevetését fontolgatta, bizonyítsa a volt belügyminiszter, hogy eszébe sem jutott ilyesmi. Apropó taxis blokád, akkor mintha az SZDSZ nem aggódott volna annyira az alkotmányosság szabályainak oly pontos betartásáért. Hiszen 16 éve a liberálisok ügyvivői testülete nyilatkozatban szólított fel, minden szabad demokrata szervezetet, hogy támogassa a békés tiltakozó mozgalmat, s választások nélkül is hajlott arra, hogy a törvényesen megválasztott Antall-kormánytól azonnal átvegye a hatalmat. S talán még arra is emlékszünk, hogy akkor az egész országot megbénító blokádot egy üzemanyag áremelés időpontjának „nem kellően őszinte kifejtése” okozta.
A weimarizálódást emlegető elemzések legnagyobb hibája, hogy éppen a legfontosabb kérdést nem tárgyalják. (Nem ártana persze, ha a többségében marxista gyökerű elemző megválaszolná, vajon ma Magyarországon forradalmi helyzet van, vagy sem?) Nem feleltek arra, miért porladt el az első német demokrácia támogatottsága? Miért fordultak el az emberek az új rendszertől alig egy évtized alatt, s miért kerestek milliók politikai megoldást a totalitárius pártoknál, a kommunistáknál és a nemzetiszocialistáknál? Röviden, azért mert a weimari köztársaság a népnek tett egyetlen ígéretét sem volt képes teljesíteni.
Már az első világháború alatt azzal hitegette a németeket a Birodalmi Gyűlésben a szociáldemokraták, hogy az antantnál a demokratikus átalakulás esetén sokkal jobb békefeltételek is elérthetőek. Nos a világháborút követően kiderült ebből semmi sem igaz, s az SPD tévedését az sem mentette, hogy ők maguk is elhitték az antant propagandáját. A megalázó és a német gazdaságot teljesíthetetlen követelések elé állító Versailles-i béke pedig már magában foglalta a másik rendszerváltási ígéret kudarcát, a demokráciával a tömegek nem csak a háborús összeomlást, a nemzeti megaláztatást, de a növekvő szegénységet is összekapcsolták. S a nagy gazdasági válság idejére már minden demokratikus párt mindenkivel kormányzott anélkül, hogy képesek lettek volna érzékelhető javulást elérni. Sőt Heinrich Brüning kancellár (1930-32) szigorú takarékossági politikája miatt elbocsátott munkanélküliek alkották a kommunisták és nemzetiszocialisták szavazóbázisának jelentős részét.
Nem véletlen, hogy a világgazdasági válságot követően minden német kormány kardinális kérdésnek tekintette a szociális problémák kezelését. Miként azzal, a világháborút követően az új Szövetségi Köztársaságot vezető politikusai is tisztában voltak, az életszínvonal alakulása dönt az új demokrácia stabilitásáról.
Ezért, ha a jelszavakon túl valóban érdekelnek valakit a weimari köztársaság „sikertelenségéből” levonható tanulságok, akkor a „takarékos” Brüning bukása kapcsán következőkre érdemes odafigyelni: Bármilyen fontos is a külföldi hitelezők elvárásainak teljesítése, az „igen jámbor bennszülötteket” is csak bizonyos határokig érdemes és szabad terhelni. Nem véletlenül figyelmeztetett szerdán Kósa Lajos az egész politikai osztály bukásának lehetőségére. Innen nézve a mai kormánypártoknak és szimpatizánsainak hálásnak kellene lennie, hogy a Fidesz olyan szigorúan ragaszkodik az alkotmányossághoz és inkább hűti, mint tüzeli a kedélyeket.