A valódi igazság = a valósággal. Az újszövetség két fogalmat hoz az "igazság" szóra, ezek közül az egyiknek (aletheia) a jelentése ilyen tartalmú, a másiké (diké - a "jog" szóból) elsősorban az "igazságosság, jogszerűség" fogalmához hasonló.

 

A valóságnak vannak mélységei, ami Istennek a mélysége, mert Ő az Igazság, s Ő a valóság, minden más csak hozzá viszonyítva valóság, mert minden Ő általa lett és nála nélkül semmi nem lett, ami lett. Ennek a valóságnak a mélységeit fokozatosan ismerheti meg az az ember, aki Istent keresi. Vannak olyan dolgok, amelyeket egyesek már ismernek, mert megmutatta Nekik az Úr, de mások számára még "kibeszélhetetlenek", mert nem készek a befogadására. Ír ilyenről Pál is.

 

Az első emberpár sem volt kész még a valóságnak egy mélyebb szintű tudására, pl. a jó és a rossz tudására, mert még hitben és látásban gyermekek voltak, holott fizikailag kész felnőttek. Az Úrral való járásuk és beszélgetéseik során fokozatosan megismerhették volna Isten akaratát és mélységeit, úgy, ahogyan a mai hívők is. Idő előtt elvett tudás, áldás azonban átkot hoz, s ez meghozta náluk is az eredményét.

 

Emiatt lépésről lépésre kell jutni, s megérni az érettebb dolgok befogadására. Gyermeknek tej, felnőttnek szilárd étel. A gyermek nem bírja elhordozni a szilárd étel igazságának a súlyát, összetettségét, szerkezetét, holott az attól még igazság, azaz nem az ételben van a hiba, hanem a befogadó felkészültségében.

 

Nem árt vigyázni!

 

vm