takarito Creative Commons License 2006.10.08 0 0 2541

Az Édenkert érinti ennek a topicnak a témáját pontosan az eredendő bűn és a megváltás Pál féle elméletének cáfolatán keresztül.

 

A kígyó bármilyen minősítése azonban csak annak körbejárása után válhat lehetővé, amelyben a jó és gonosz tudásának a mibenléte pontosan napvilágra kerül. Csak azután válhat értelmessé egy olyan gondolat, hogy miért volt fontos az ember kiűzetése, vagy máskor és más alkalommal engedélyezve lett volna a gyümölcs hozzáférésre, vagy a föld miért lett megátkozva az emberérét, miért nem halt meg Ádám a gyümölcs megevése után következő nap hajnaláig, stb.

 

A kígyónál felmerül az a kérdés, hogy miért átkozta el az Isten, amikor maga ad igazat a kígyó kijelentéseinek azzal, hogy valóban elismeri, hogy az ember olyanná lett mint az istenek közül egy. És a kígyó pont ezt jelentette ki nekik. A válasz tehát nem az ember megromlásában, hanem a jó és gonosz tudásának nem alkalomszerű megszerzésében rejtőzhet, amelynek inkább következményei lehetnek súlyosak.

A természeti ember nem tud súlyos kárt okozni. A tudós ember viszont annál nagyobbat. ÍEgy Isten tud viszont igazán pusztítani. Hogy ki mit és mikor enged meg vagy tilt meg magának és mekkora hatásossággal, pontosan ez az ami viszont már nem az illető tudásának a szintjétől függ, hanem egész mástól.

 

Tudni kell azt is, hogy az ember a fáról való szakítás után nem csak a gonosz tudója lett. Ez csak rágalom, különösen az ember romlottságának vallói közül, akik egyszerűen elmismásolják azt a tényt, hogy a gyümölcs következtében az ember a "jó tudója" is lett. Akik a romlás elveit hirdetik, nem veszik figyelembe azt, hogy párhuzamosan a virágzás elvei is Ádámba költöztek. Az ember nem eredendően rossz vagy jó, hanem valamelyik irányba el fog hajolni, de ez már rajta múlik.

 

 

 

Előzmény: mindenszentek (2538)