De vizsgáljuk meg azt az árut, amelyért semmi sem drága. Ez pedig a hatalom. Például az arrakisi puccsért gyakorlatilag az utolsó fillért kizsarolhatta Vladimir Harkonnentől a Liga. Ráadásul a hatalmon túl egy többgenerációs bosszú is oka volt a puccsnak, ami szintén arra hajtotta Vladimirt, hogy kerül amibe kerül, de megcsinálom.

Közgazdászként viszont neked itt egy borzasztó érdekes helyzettel kell szembesülnöd, ami a történelemben talán soha nem fordult elő. Ilyen esetekben a Liga még azt is diktálhatja, hogy X-et drágán, Y-t olcsón szállítom, sőt, csak akkor szállítom el az X-t, ha veszel tőlem Z-t. De ha úgy gondolod, hogy inkább nem termelsz X-t, de Z-t akkor sem veszel, akkor jönnek a sardaukarok, mert a császár az én "elkötelezettem" :-).

Vagyis azt csinálod, amit a Liga mond. Ki persze, arra figyel, hogy ne dögölj bele a tejbegríztermelésbe, de csak épphogycsak, illetve ezzel a "húzd meg ereszd meg" játékkal befoyásolja a termelés mennyiségét.