Gomba módra szaporodunk és korántsem értelmesen. Ez természetesen azzal jár, hogy a föld egy személyre jutó hányada egyre szűkül.

A lét romlását ebben látni megtévesztő, a feladat azonban az, hogy oldjuk meg.

 

Hamvas Bélának azon elmélete, hogy a szellemlények ettek a földi bogyókból és ezért egyre testiebbek lettek inkább mesének tűnik mint komoly elméletnek. Hogy a az ember búza általi ellátását, amely minden pillanatban annyit nőtt, mint amennyit elfogyasztottak az rontotta meg, hogy elkezdték begyűjteni, mert ezzel azt érték el, hogy annyi idővel nyúlt meg a búza növésének az ideje, amennyi időre azt betakarították, ugyancsak inkább mese. Az aranykor levezetése az apokalipszisig sajnos éppen ilyenek miatt válik komolytalanná, mivel számtalan ellenőrizhetetlen alátámasztáson alapszik. Arra sem ad magyarázatot, hogy akkor miért nem hagyták az emberek a búzát betakarítatlanul, hogy vissza kapja növekedésének régi gyors ütemét? egyszerűen hiányzik.

 

A szellem anyagba süllyedése azon a megvetésen alapszik, amely a teremtett világot alapvetően hibás, romlott, szerkezetileg működésképtelen anyagnak tekinti. Az ilyen filozófusok és vallások alapozzák meg a világ tönkretételének erkölcsi alapelveit, a világ nem törődésével, a világ megvetésével, a test kárhoztatásával, a lét romlottságának a beállításával. Holott a teremtett világ igen tökéletes dolgokat tartalmaz, amelyet maga a tudomány is nehezen képes felfogni, maga művész is nehezen képes megfesteni. A baj eleve ezen a megvetésen kezdődik, amelyen keresztül az ember a saját magántulajdonán kívül létező egyéb világot csak kárhoztatás alá tudja venni, és ellenséggé tudja tenni, ügyesebb vallások esetén ezt az ember saját magával is megteszi.

 

---

Nem arról van szó, hogy a jó és gonosz tudását az értelmes megkülönböztetések - tehát nem egységben látásról beszélek - helyett kell alkalmazni. (Az egységben látásnál számomra mindig gyanús az a módzser, hogy ahogy az egységet a különbségek elmosásával képezi az elme. Például keresztény írástudók biblikus értelmezései) A probléma azzal van, hogy minden értelmes megkülönböztetés helyett a jó és gonosz tudásának módszereit alkalmazzuk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jó és gonosz tudása haszontalan és romlott dolog, mivel haszontalanul és romlott célokra használjuk.

Amiképpen megtanultuk a kettes számrendszert hasznosítani, azonképpen a jó és gonosz tudását is meg kell tanulnunk hasznosítani.