....komolyan gondolod hogy a délamerikai "rabszolga népességnek" bármi köze is lett volna valaha is az iszlámhoz???
Gondolom most hozol példát is.

 

Komolyan gondolom. Illetve nem gondolom, hanem foglalkozom Afrika történelmével.

 

Az újvilágba irányuló rabszolgaszállítmányok nagy többsége Nyugat afrikából, a Guineai Öbölből indult. Elefáncsont-part, Rabszolga-part, Arany-part, Dahomei, stb....

 

A hausza, illetve a fulani népesség szinte kizárólag muszlimokból állt. (A Dahomei által szerzett rabszolgák többsége közülük került ki)

A jorubák kb. 40-50%-ban voltak muszlimok.

A XVI-XVIII-ban összeségében a Guineai Öböl mentén élő népesség nagyjából 30-40%-a lehetett muszlim.

(persze ez nem jelenti azt, hogy ez az esetek jó részében ne egyfajta szinkretista vallásosság lett volna) - a hauszáknál, fulaniknál kevésbé, de a tengerpart melletti, népeknél annál inkább.

 

Ami viszont a jelenlegi helyzetnél lényeges. Az iszlám tradíciók, hagyományok a dél-amerikába hurcolt rabszolgáknál nem igazán maradt meg. (esetleg egyes szokások, megmaradtak, beépültek a vallásgyakorlásba). Tehát a kapcsolat semmiképpen nem közvetlen.

 

Sokkal inkább az a helyzet, hogy az északi afro-amerikaiak felfedezték ezt a kulturális hagyományt, miszerint ők (vagy legalább egy részük) valaha muszlim volt. Ezt egyfajta "protest" vallásosságként kezdék kezelni. Jellemző, hogy a legkorábbi "amerikai-muszlim" társaságok mégcsak alapjaiban sem ismerték az iszlám hitet.

 

A Koránra, Mohammedre hivatkoztak, anélkül, hogy akárcsak felületesen is ismerték volna azt - hittételeik és egyházszervezetük leginkább a protestáns kisegyházak működéséhez hasonlítottak. (Persze ez azóta változott)

 

Dél-Amerikába ez az északi "öntudatra ébredés" hatolt be. Azonban ahogy észak-amerikában is egyre kevésbé protest jellegű az iszlám felvétele, úgy dél-amerikában is egyfajta "hagyomány újrafelfedezés" keretében megy végbe az iszlám terjedése. Ami lényeges, hogy ez az újrafelfedezés nem élő hagyományok ápolásán, megújításán alapszik, hanem egyfajta történelmi múltra való "idealizált" hivatkozáson alapul.

 

Kis túlzással, hasonló mint az, aki Magyarországon sámánhitű lesz. A különbség, hogy az iszlám felvétele egyrészt más kultúrákból élő hagyományok, teológiai rendszerek felvtéelével párosul (azaz nem egy rekonstruált kvázi vallásosság), másrészt beleilleszkedik egy globális vallásszociológiai jelenségbe is.