terla Creative Commons License 2006.10.01 0 0 6188

Makopa, Erdei, Sárkány és másoknak:

 

 

Hogy miért lettek sokan a KISZ és  PÁRT fiatalabb vezetői közül "kommunisták" a rendszerváltás után, arra talán alkalmas  az 1956-os forradalom leveréséért viselt felelősségről korábban részben közölt gondolatmenetem.Amúgy is közeledik az évforduló.

Egyébként nem a kommunista elvekről van szó jelenleg esetükben, hanem a vagyonról, befolyásról, a koncról.

 

Tehát: Gyakran halljuk vezető szocialista politikusoktól, akik az állampártban is magas pozícióba kerültek pl a nyolcvanas években, hogy ők még fiatal gyerekek voltak, vagy éppen meg sem születtek a forradalom idején, következésképpen nem felelősek annak elárulásáért, vérbefojtásáért.

Álláspontom szerint nem az a lényeg, hogy ki mikor született, hanem az, hogy valamikor élete során belépett az állampártba,és magas, döntéshozó, vagy közvetlen döntés előkészítő pozícióba került. Ugyanis az MSZMP/KISZ legitimitását, amelybe beléptek, (még a Párt új neve is 56-ban született a korábbi MDP-ből!) éppen az adta, hogy 1956 októberében ELLENFORRADALOM zajlott Magyarországon, Nagy Imre és társai hazaáruló gazemberek voltak, akiket törvényesen és jogosan végeztek ki. Továbbá ugyancsak jogos volt   több, mint 400 ember kivégzése, ezrek bebörtönzése, tízezrek meghurcolása évtizedekig(!), százezrek emigrációba kényszerüléséről nem is beszélve.

Nos, akik beléptek akár a hetvenes vagy nyolcvanas évek során a fent említett két szervezetbe, és ott karriert építettek (az egyszerű, mezei párttagokat ne keverjük bele az ügybe!) ezzel utólag is MEGERŐSÍTETTÉK ezt a LEGITIMÁCIÓT! Akár tudatában voltak ennek, akár nem!

Tehát felelősek nemcsak a forradalom elfojtásáért, hanem a pártállam egész politikai irányvonaláért, a zsákutcás gazdasági-társadalmi irányért, az eladósodásért, a társadalom mentális és erkölcsi elnyomorításáért. (Például besúgóhálózat kiépítése és működtetése, az 56-osok egy részének megfigyelése egészen 1989-ig! Egyes halálra itélt, a Vörös Hadsereggel szembeforduló, később emigrált volt katonatisztek ítélete egészen 1990-ig érvényben volt!) Sőt felelősek a rendszerváltozás utáni gazdasági-társadalmi zuhanásért is, mert ha nincs a létező szocializmus, nem lett volna rendszerváltás sem, és nincs a kényszerű, erőltetett, gyors igazodás a  piacgazdaság körülményeihez. Évek alatt kellett hatalmas adósság alatt roskadozva, elszegényedve olyan szabályokhoz, környezethez alkalmazkodni, melyekhez Európa szerencsésebb fele évtizedek alatt szokott hozzá, illetve amelyeket a 2. világháború után közel fél évszázad alatt alakított ki.

Mindazok a volt vezető pártállami politikusok, életkoruktól függetlenül tehát, akik a rendszerváltozás után az MSZP soraiban folytatták politikai tevékenységüket, az 56-os forradalom minden évfordulóján bizony bocsánatkéréssel tartoznak (tartoztak volna) a magyar társadalomnak a fentebb említett károkért.

Nem ítélhetők tehát el azok az 56-os szervezetek, politikusok, amelyek/akik nem óhajtanak az ilyen múlttal rendelkező szocialista politikusokkal mindaddig együtt megemlékezni, koszorúzni a forradalom mártírjainak sírjánál, az emlékműveknél és a nyilvánosság egyéb fórumain, amíg ez a bocsánatkérés egyszer valóban, hangsúlyozottan meg nem történik.

Hogy nem a kényszerű, hanem a tényleges, lélekből jövő megbékélés ideje mikor jön el, ma még nem jósolható meg. Talán csak két generációval később.