Van egy olyan érzésem,hogy úgy képzelitek a gyereket,mint a fényképezőgépeteket - egy kapcsolás az OFF-ra,és békésen ücsörög a sarokban...

Nem tudom hányan vagytok itt akinek van,de ha a sajátod nyaggat majd - amikor megáll a vonat és szállnak le az emberek - hogy Ő most megnézné a "sihu"-t,azt a szép fát,vagy bármit ami a lővonalban van,biztos ugyanezeket mondod...?