Nos elmélkedésednél is látszik az a probléma, ami sok sok embert érint, miszerint saját maga próbálja feltérképezni, megnevezni, definiálni , majd törvénynyé tenni a köenyezetében található , megfigyelhető, netán nem látható elméleti következtetéseket igénylő dolgok..., jelenségek...., de a szellmi gondolatok rendszereit...és ezekből messzemenő következtetéseket levonni, akár a tévedések sorozatait is leszámítva!
A világegyetem nem nevezte meg önmagát, sem nem fedte fel minden titkát...., hogy biztossan állítson bárki is bármit!
Az egy dolog, hogy vannak beigazolódott sejtések, ami éppen azt bizonyítja, hogy az ember közeledik a minddig a következő megoldáshoz....., majd eljön a végső konklúzió.....
MINDENT NEM TUD AZ EMBERISÉG.....

Nos, ha valaki ideírogat egy filozófiai fórumra, akkor feltételezhetnél némi ismeretet tőle....., de ha nem akkor gondolod, hogy egy szót nem néznék meg jelenésével kapcsolatban mielőtt válaszolnák kérdéseidre?

Mondjam, hogy te , mint sarokigazságra utaltál, holott nem csak ezt jelenti az axioma... Sajnálom, ha valami nem tiszta.....előtted....
Írhattam volna így is.... " de még egy két dolgot had mondjak az emberről, mint gondolkodó lényről...., ami jellemző reá....."

Nos nézzük mit mond a wikipédia:
Axióma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amit adottnak veszünk az érvelések során. Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény. A szó etimológiája: a latin axioma a görög axióma (άξίωμα) szóból keletkezett, amely szószerint valami értékeset jelent, az axioun értékesnek tartani igéből, az axios érték, értékes szavakból; rokona a görög agein súlyt mérni, nyomni, hajtani igének (amelyből az angol agent (tényező, ágens ügynök, stb. szó is származik)). Az axióma más szóval: alapigazság.
A szó további jelentései:
* A sztoikus és talán az eleai logikában az „axióma” kifejezés megítélhető, tehát vagy igaz, vagy hamis mondatot, azaz egyszerűen egy kijelentést jelentett;
* Euklidész matematikatankönyvében, az Elemekben valószínűleg – amint ezt Arisztotelész egy elejtett megjegyzéséből sejtjük – olyan állítást jelentett, „melynek igazságában épeszű ember nem kételkedhetik”, vagyis alapigazságot (ellentétben a posztulátummal [aminek magyar megfelelőjek kb. „munkahipotézis”], olyan filozófiai vagy matematikai állítás, mely igazából vitatható, de a szerző igaznak tartja és elfogadja mint kiindulópontot - ezt tehát akkor olyan értelemben használták, mint ma az axióma szót);
* Néha azonban a posztulátum kifejezés helyett is axiómát mondanak, bár ez igazából nem szerencsés;
* A formalista matematikusok és filozófusok szerint az axióma olyan formális nyelven felírt állításokat jelent, melyből egy elmélet valamennyi eredménye levezethető, és ez esetben teljesen lényegtelen, hogy az axiómákat támogatja-e a tapasztalat, az intuíció vagy bármilyen más „kognitív” megerősítés; lásd még tudományelmélet;
* Más filozófusok szerint az axiómák a valóságnak intuíciónk vagy tapasztalásunk szempontjából valamiképp elsődleges, „legegyszerűbb” vagy „legnyilvánvalóbb” igazságait, összefüggéseit leíró állítások, alapigazságok.

Egy másik meghatározása:
Axióma

v. sarktetei, gör. eredetü szó, mely annyit jelent: mint tekintély. De már a gör. filozofusok alatta olyan egyszerü tételt értenek, amelyet nem lehet bebizonyítani, azaz nem lehet egyszerübb tételre visszavezetni, de éppen egyszerüsége és világossága miatt nem is szükséges a bebizonyitása. Az A.-k a gondolkozás kiinduló pontjait képezik. Ilyen A.-k p. a logikában az azonosság elve, az ellentét elve stb. Igy használja Aristotelés e szót, ki legfőbb axiomáknak az azonosság és ellenmondás tételeit mondja. Kant értelmezése az axiómát szükebb körre szorítja, ugyanis Kant csak a matematika alapját képezőket nevezi A.-knak, a szemlélet A.-áinak. Minden tudománynak megvannak a maga A.-i, épp úgy, mint alapfogalmai, mert ha valamely tételt be akarunk bizonyítani, azt egyszerübbre kell visszavezetnünk, ezt ismét egyszerübbre s igy tovább. Tehát okvetetlenül kell olyan égyszerü igazságoknak lenni, amelyeket egyszerübbekre visszavezetni, azaz bebizonyítani nem lehet. A matematikának Eukleidés szerint 12 A.-ja van. Ezek közül 9 az egyenlőségre vonatkozó általános ismerettani A. (mint például az egész egyenlő részeinek összegével, az egész nagyobb mint a része stb.), a többi 3 geometriai A. Ujabban geometriai A.-nak tekintjük a következőket: 1. az egyenes A. ja, mely szerint 2 pont között csak egy egyenes lehetséges, 2. a sík A.-ja, mely szerint, ha az egyenes 2 pontja a síkon van, minden pontja e sikon van és 3. a párhuzamosság A.-ja, mely szerint egy ponton át valamely egyeneshez csak egy párhuzamos vonható. Ez utóbbi A. helyett tehető az Eukleidésnél szereplő következő:, Ha egy egyenes vonal két egyenest úgy metsz hogy a belső szögek összege 180°-nál kisebb, akkor a két metszett vonal kellően meghosszabbítva találkozik, v. tehető még az is, a mely vele egyenlő értékü, hogy a háromszög szögeinek összege 180°.

Még egy:

Axióma:

Görög eredetű szó, mely annyit jelent: mint tekintély. De már a görög filozófusok alatta olyan egyszerű tételt értenek, amelyet nem lehet bebizonyítani, azaz nem lehet egyszerűbb tételre visszavezetni, de éppen egyszerűsége és világossága miatt nem is szükséges a bebizonyítása. Az axiómák a gondolkozás kiinduló pontjait képezik. Minden tudománynak megvannak a maga axiómái, épp úgy, mint alapfogalmai, mert ha valamely tételt be akarunk bizonyítani, azt egyszerűbbre kell visszavezetnünk, ezt ismét egyszerűbbre s így tovább. Tehát okvetetlenül kell olyan egyszerű igazságoknak lenni, amelyeket egyszerűbbekre visszavezetni, azaz bebizonyítani nem lehet. Pl. az egyenes axiómája, mely szerint 2 pont között csak egy egyenes lehetséges. Kettős szerepük van: lehetővé teszik a meglévő ismeretek egységes rendszerbe foglalását, másrészt új ismeretek megszerzését a belőlük elnyert logikai úton. Az axiómák igazsága viszonylagos, a tudomány fejlettségi fokához képest változó. A törvény ezzel szemben mindig igaz, van külön bizonyításuk. A tudomány fejlettségétől független.
Nos ebből hámoz magadnak és nekem , hogy te és én mire is használja eme szót egy egy mondatba építve, mint valami sarokigazságot....