Orbán sem különb akármennyire is szeretné beállítani:

Magyarország az őszinteség tekintetében rosszul áll. Ez nagyon régóta így van. Hogy csak néhány emlékezetes példát soroljunk:

- már rögtön az első választásokat azok a pártok nyerték, amelyek a gazdasági válság méreteivel és következményeivel kapcsolatban áltatták az ország népét, és azok a pártok szorultak ellenzékbe, amelyek sokkal őszintébben szóltak erről;

- a köztársaság első nagy válságát, a taxisblokádot az váltotta ki, hogy a benzináremeléssel kapcsolatban - Orbán Viktor szavaival - "hazudott a kormány". Orbán Viktor akkor élesen elítélte azokat, akik a súlyos hazugságba keveredett kormány lemondását követelték, és ennek érdekében átlépték a törvényesség határait;

- 1993 őszén, amikor már világos volt, hogy súlyos megszorító intézkedésekre van szükség, az MSZP elnöke politikai hirdetésben hatalmas és nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígérethalmazzal állt elő;

- 1994-ben a választások második fordulója előtt az SZDSZ vezetői kijelentették, hogy a szabad demokraták nem vesznek részt egy Horn Gyula vezette kormányban. Aki ebben a tudatban szavazott a szabad demokratákra, az mégis egy Horn Gyula vezette kormány megalakulását segítette elő. Akkor senki nem mondta, hogy ettől érvénytelen a választás, mondjon le a kormány;

- a Fidesz 1994-es választási programja irányozta elő a legszigorúbb megszorításokat. Az ellenzéki Fidesz 1995-ben mégis azt hazudta, hogy megszorításokra nincs szükség;

- 1998-ban a Fidesz azzal az ígérettel gyűjtötte be a győzelemhez szükséges szavazatokat a második fordulóban, hogy nem fog koalícióra lépni a Torgyán József vezette FKGP-vel. Megtette. Akkor sem mondta senki, hogy illegitim a kormány;

- 1998-ban a Fidesz pénzügyminiszter-jelöltje kifejtette, hogy más a választási program és más a kormányprogram. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz hazugsággal szerezte meg a hatalmat, hiszen mást szándékozott tenni kormányra kerülvén, mint amire felhatalmazást kért és kapott. Mást is tett. Az egyszeri nagyarányú adócsökkentésből adóemelés lett, az egészségügyben sem emelkedtek a bérek a négyszeresükre stb.;

- 1998 őszén a Fidesz vezetői azt állították, hogy az előző kormány idején a Fidesz számos vezetőjét a családtagjaival együtt közpénzből, törvénysértő módon, választási érdekből megfigyelték. Kiderült, hogy ebből egy szó sem volt igaz. Ez a hazugság a magyar demokrácia hitelének aláásására és a jogállamiság meggyengítésére irányult, és cinkosságot vállalt vele a Fidesz egész frakciója;

- az elmúlt években Gyurcsány Ferenc pártja és kormánya, amint arról maga is beszámolt, hazudott, amikor hamis képet festett az ország és a költségvetés helyzetéről, és gondosan ügyelt rá, nehogy kiszivárogjon, milyen megszorító intézkedéseket kívánnak tenni kormányon maradásuk esetén;

- de ennél többről is szó volt. Ahogy Soós Károly Attila lapunkban megfogalmazta: "Azok az adatok, amelyek összegyűjtéséért, elemzéséért az adófizetők fenntartják a kormányapparátust, párttitkokká váltak, monopolizálták őket, illetve részben felfüggesztették a kidolgozásukat is! ...Hogy ez hazugság volt-e, természetesen az is volt... De ezen túlmenően olyan visszaélés volt a kormányzati pozícióval, ami demokráciákban nem elfogadott gyakorlat. Súlyos támadás volt a közérdekű adatok nyilvánossága az átlátható kormányzás elvei ellen, amelyek a rendszerváltás alapelvei közé tartoznak." (A hazugság, és ami több annál, augusztus 19.);

- a Fidesz védekezhet azzal, hogy nem ismerhette a pontos adatokat a kampány idején. A jövedelmek és a fogyasztás alakulására vonatkozó adatok azonban ismertek voltak. Tudatosan hazudott tehát, amikor a "rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelőtt" szlogenre építette a kampányát.