Kiegészítésül csak annyit tennék hozzá, hogy soha nem beszéltem csúnyán, bár a szókincset ismertem. Társaságban, ha valaki elszólta magát, tőlem kért elnézést.

Kétségtelen, hogy manapság eléggé általánossá vált az ún. csúnya szavak használata, (akárcsak a tegeződés a magázódás helyett) gondoljunk az irodalmi művekre, vagy akár szinházi előadásra! (persze régen is volt ám) De előfordul, hogy ha a kredenc a lábam ujjára esik, bizony kiszalad a számon valami, mert mire időm lenne fogalmazni, már késő.

Aki olyan szűkebb közegben él, ahol ez nagyon ritkán fordul elő, annak valóban kellemetlen hallani, mert tényszerűen az adott szó értelmére gondol. Ezért érthető sokak? valódi felzúdulása. Viszont ha a Fidesz parlamenti megnyilvánulásaira gondolok, elképzelhetetlennek tartom, hogy a férfiak csupán lányszobába illő szavakat használnak, különös tekintettel a foci iránti elkötelezettségüket. Csak azért említem őket, mert a csudálkozásban élen járnak. Ami a lényeg abban a szövegben, az nem az a pár csúnya szó, hanem a tartalom.