Miért vagy annyira megdöbbenve? Ki más lehetne inkább elfogult, mint azok, akiknek megélhetése és bővölködése az evangélium hirdetésétől van függővé téve?
Pál pedig függővé tette, mert kijelentette, mégpedig Istenre hivatkozva, hogy akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek. Meg fogalmazza másképp is, hogy amikor mi lelki javakat vetünk nektek, ki csinál abból problémát, hogy mi az anyagi javaitokat aratjuk? Ha ez nem függővé tétel, akkor micsoda?
Mert amikor Jézus az útra (tehát az evangélium hirdetésére) küldi a tanítványait, amellett, hogy azt mondta, hogy méltó a munkás a maga jutalmára, azt is mondta, ugyanakkor azt is mondta, hogy ne vigyetek magatokkal sem táskát, sem erszényt, még két váltás ruhát sem. Aki hivatkozik az első mondására, hivatkozzon a másikra is. Pál ezt nem tette meg, ennél fogva a mai elöljáró rengeteg bizony nem csak pénzzel, váltás ruhával, gépkocsival és bankkártyával indul útra, hanem vissza is többel jön, mint amivel elment. Ha nem azonnali készpénz terméssel jön vissza, akkor viszont megalapozott térítésével, vagy felbővitett létszámban egy hosszabb távú megélhetést biztosító szervezetet. Az adományok, a tizedek, az ajándékok elsősorban az igehirdetők és írástudók megélhetését hivatott a gyülekezetekben rendezni, és csak azután a gyülekezet dolgait. Sok gyülekezetben Isten áldása az elöljáró példás bőségével van igazolva, hogy példányképe legyen a kereszténynek.
Amikor az apostolok elhagyták az asztal körüli szolgálatot, akkor döntöttek rosszul. Nem példásan, hanem hibásan. Abban a pillanatban teremtették munkahellyé az apostoli munkát, amelynek megélhetése a gyülekezet terhére lett változtatva. Ők csináltak az evangélium hirdetéséből legelőszöre munkahelyet, amelyből szépen meg lehet élni. Pál ezt azonnal például is vette, és további igazolásokat teremtett hozzá. Amikor sátorkészítéssel foglalkozott, akkor a gyülekezet 1 vagy nem akarta eltartani, 2 vagy nem tudta eltartani, ő pedig nem akart a terhükre lenni.
Az idézett Apcsel 13,2-3 helyen csak arról a munkáról szól az elválasztás, amely alatt Pált és Barnabást a Szent Lélek Ciprus szigetére küldi. Ez az igehely nem alkalmazható Pál apostoli és evangélimi hirdetésre szóló általános felkenésére.
Azzal együtt, hogy Pál szavai alapján önmaga (több helyen) azt jelenti ki,hogy nem kíván terhére lenni a gyülekezeteknek, ennek ellenére tanításával megalapozza az evangéliumból élés alapjait. Vagy láttál hivatalos kijelölt evangélistát, aki eladóként, vagy mérnökként, vagy egyéb munkával keresi a kenyerét, és teljesíti Jézusnak azt a mondását, amely ilyenkor természetesen minden hivatkozótól elmarad: az evangéliumot "ingyen vettétek, ingyen is adjátok"?