Dehogy Pál fogalmazta meg azt, hogy "az igazság hirdetését, az evangélium terjesztését függővé tegye anyagi érdekeltségektől"!

 

Megfogalmazta ezt az elvet már Jézus is, s maguk az apostolok is, amiatt mert Jézus "választott edényei", küldöttei, apostolai bizony az "evangélium munkájára" mint munkára küldöttek, akik Jézus szerint "méltóak munkásként a maguk jutalmára" (pl. Luk. 10,7.). Egyszerűen méltóak rá, ami miatt a több tízezresre duzzadt jeruzsálemi gyülekezetben is az apostolok is elhagyták egy idő után "az asztalok körüli szolgálatot, és maradtak kizárólag az Isten igéjénél, a könyörgésnél, az igehirdetésnél, az imánál, a tanításnál, a bizonyságtételnél, a gyógyításnál..." (Apcsel. 6,2.4.; 1,14., 4,33. 5,42., stb...)- azaz az evangélium munkájánál!

 

Az evangélium "munkájára" (Apcsel. 13,2.) küldetett ki Pál is, emiatt Ő is jogosult volt a "Szentlélektől kibocsátott" (13,3.) küldöttként, apostolként erre Őmaga is. De éppen Pál volt az, aki ezzel a szabadságával általában nem élt, hanem a fiatal (és esetleg kisebb létszámú) gyülekezeteket nem terhelte ezzel a szabadságával, hanem nem fogadott el semmit a hosszabb tartózkodása alatt sem a korinthusiaktól (1. Kor. 4,12., 9,12.15. 2. Kor. 11,7-9. 12,13-18.)), sem a thessalonikabeliektől (1. Thess. 2,9. 2.Thess. 3,8.), sem az efézusiaktól (Apcsel. 20,34.), hanem éjjel- és nappal dolgozott, mint a güzü! Csak a makedóniabeliektől, a fillipi környéki gyülekezetektől fogadott el időnként adományokat a szolgálatával kapcsolatban, Tőlük is értelemszerűen csak az után, hogy létrejöttek. Amíg nem volt Makedóniában gyülekezet, addig "egyetlen egyház sem volt vele kölcsönös az adásban és vevésben." (Fil. 4,15.), azaz addig egyetlen egyház sem támogatta Pál szolgálatát rendszerességgel. 

 

Szóval Te pont olyan emberbe kötnél itt most bele,

- aki láthatóan nem magától, nem előzmények nélkül fogalmazta meg az 1. Kor. 9,11-et, és

- aki általában nem élt ezzel a szabadságával, azzal, amellyel "a 12" általában élt,

- aki szűkölködött inkább, hogysem kérjen olyan emberektől, közösségektől, akik még nem készek arra, hogy tartósan, önként és jó szívvel adjanak a szükségeire! Azaz nem a bővölködésére, hanem a szükségeire (Fil. 4,11.)! 

 

Nem is tudom, hogy mit mondjak! Döbbenetes, döbbenetes az elfogultságod, s Te magad állítod magadról, hogy átolvastad érdemben Pál leveleit és az újszövetséget!

 

vm