Teljes mértékben egyetértek veled, bár szerintem a dolgok nem ilyen egyszerűek. Nincs sok viszonyítási alapom, de itt van például a Herberti életműhöz fogható Tolkien-i életmű... Christopher Tolkien, az író fia, nem csinál mást harminc éve, mint apja jegyzeteit adogatja ki Középfölde története címmel, maximum annyit tesz, hogy a saját magyarázataival látja el a szöveget... (Azért itt is a pénzszerzésre megy ki a játék, de legalább nem taposnak bele ilyen durván az atyai életműbe...)

Biztos nincs igazam de még mindig szívesebben olvasgatnám Herbert saját jegyzeteit, mégha oly átláthatatlanok is, mint két kapzsi senki az eredetihez képest kifejezetten pocséknak számító alkotásait...

No nem azért mondom, a Legendái-trillógia első két kötete azért egész jó scifi-regény, vannak benne már-már meglepően zseniális megoldások is, ugyanakkor olyan messze van Herbert eredeti törekvéseitől (ebben biztos vagyok)és attól a mércétől, melyet a Dűne fektetett le a sci-fi irodalomban, sőt, a szépirodalomban, mint Makó Jeruzsálemtől.

Egy normális scifi-író talán kellőképp magas szinten össze tudta hozni a Dűne 7-et és a többit... De ők nem: az egyik azt se tudom ki a franc, a másik meg azt hiszi, hogy a vérségi kötelékek már mindenre feljogosítják...

Nekem is forr az agyvizem...