hétszínvilág

 

tolom az idő szekerét

besegítesz

olyankor csacsogok ostobán

ha felérem

a félelmeimet

 

fényképet konzerválok szavakból

hogy kinyissanak

kimérten visszanéznek a pácolt

aranyhalak

mert torkomon akad a szó

 

tátika magját dédelgeti

üres kosarába beleteszi

felszítja földjét a vasárnap

ereszti árnyam a világnak

örömére imbolygó láng köré

huzatnak -

tátikafoglalatból kicsacsogó

utcagyerek –

körútjaidon tolt szekeredet

kisegítette

már egy hétszínvilágot festő

festő

ki köszöni

ezt meg

helyetted

szebben tán a csend-

életünk