Ez az ?skép-?sgyök a TE - TÉ mély hangrendben gyakori változata:
TA - TÁ.


Czuczor Gergely megfogalmazásában e gyök: "messzeségre vonatkozó egyszer? gyökelem", máshol úgy említi, hogy a "távolító tá" (már a jelz?t sem tudja másból hozni). A magas és mély hangrend változásának ne tulajdonítsunk jelent?séget (okát láthatjuk alább is). Itt most nem térek ki rá külön: TE vagy TÉ vagy TÁ vagy TA oly mindegy A TE személyes névmás is csak annyit jelent, hogy: "a t?lem kicsit messzebb lév? személy". (Ld. még pl.: tétova.


E gyököt önállóan, a maga meztelenségében csak a gyermekeknek mondjuk: "megyünk tá, tá", azaz valamerre messe...


A TE - TÉ - TA - TÁ gyök alapgondolatát legjobban talán az -og-os b?vítményéb?l érthetjük meg.


TÁ- og-val toldva:
TÁog - tág tovább b?vítve: tágul (tá-og-ol), tágít (tá - og-ít), tágasság (tá-og-as-ság).


(Említettem már megel?z?leg is a tágul szót, mert épp úgy a TÁ, TÉ b?vítménye, mint ahogy a tér is, de a TÁ-og - tág magas hangrendben tég (pl. tégely), ám e változat és minden további b?vítménye csak a valamin belüli kiterjedést fejezi ki. Ezért nem jöhetett szóba megel?z?leg.


A TE, TÉ, TA TÁ elemi jelentése tehát: kiterjed.


Ebb?l az ?sképb?l-?sgyökb?l kelthet?, közvetlenül az itteni témánkhoz, a tér-hez tartozó, abból épített szavak csoportja, és tér- hez. Tartozó, abból épített szavak csoportja és ezek keltési módja a következ?:


TE, TÉ, TA, TÁ + -er, -or, -ar. (Mint sep-er, csup-or, ök-ör. )


De figyelem, a seper és a csupor ökör egy kalap alá hozásában nincs tévedés, ugyan is egykor nem voltak szófajok!):


TE-er, összevontan ejtve - TER
TÉ-er, összevontan ejtve - TÉR
TA-ar, összevontan ejtve - TAR
TÁ-or, összevontan ejtve - TÁR


A TER - TÉR - TAR - TÁR' jelentése tehát: kiterjed, szétterül.


(Például a terel - térel jelentése tisztán kiderül a terel l>z változatából, a terez, vagy térez szóból:


Miel?tt belemélyednénk ez alapozás után a szófejtésbe, kül- ön szólni kell még a ter, tér után gyakran szerepl? m hangról. Ez a hang sajátosan magyar fejlemény, s önmagában is, valamint az eléje ékel?dött magánhangzóval is szerepel.


Például: hárm - három, verm - verem, halm - halom, szirm - szirom. Ilyen - jelentést nem hordozó - magánhangzó, mint amilyen itt is látható az m el?tt, igen gyakran vagy ott van a szóban, vagy nincs. Mint pl.: mérges - méreges, érzék - érezék, hangzik - hangozik, igyekszik - igyekezik, és így tovább. A szavakat sokkal jobban megértjük, ha egyaraint "ízlelgetjük" ?ket az efféle magánhangzókkal és azok nélkül is. Ezért a következ? szóértelmezésben mindkét lehet?séget megadom.


Ezek után pedig fejtsük meg, hogy mit is jelentenek valójában a Hermes útmutatásai szerint csokorba szedett szavaink. tér: minden irányban, vagy csak valamilyen irányban távolodik: kiterjed terem - term, térem (mint verem, alom): kiterjed? valami, teremt - téremet (mint éget, siet - ige): kiterjedést hoz létre! termet - téremet (mint harmat, permet): valami kiterjedése, általában nagyobb méret, teremt? - téremet? (mint éget?, járató): - aki létre hozza a kiterjedést, teremtés - téremetés (mintha lenne permetés, értsd kb.: permetezés is): -kierjesztés, kiterjedés létrehozása, teremtett - téremetett (mint vezetett, égetett): - kiterjed?vé tett, természet - természet (mint falat, szelet, továbbá az sz itt csak "pöszézés"): -a kiterjedt valami, természet (jó, rosz tulajdonság): - szintén maga a kiterjedés, de ez esetben a hatás terjed szétfelé, természetes - téremészetes- olyan, mint ahogy a téremt? kiterjedté tette, azaz téremtette, azaz térré tette, termés - téremés (mint kelés, írás, mint tárgy): -ki terjedés, kiterjedt, vagyis a semmib?l kiterebélyesedetté, térré váld térbe türemkedett valami, termék - téremék (mint buborék, kerék, törek): ~térbe türemkedett valami, "ami termett", termékeny - téremékeny (mint feszülékeny, pirulékony): ~ kiterjedni képes, termékenyít - terékenyit (mint porékonyít): ~ kiterjedésre képessé tesz, a kiterjedést elindítja, terel - térel (mint alakul, énekel): ~- a kiterjedésbe hatol, terpeszkedik - térepeskedik, "terebeskedik", de valójában "téremeskedik" (mint ügyeskedik, ágaskodik): ~ igyekszik egyre kiterjedtebb lenni, terebély - térebély (mint fekély, fügöly): ~ valaminek a térbe hatolt része, terv - térv (mint nyelv, sérv): ~ ami a kiterjedésre vonatkozik, azt szolgálja, vagy abból fakad.


Erre lehet azt mondani, hogy innen már nincsen visszaút. Mikor rájöttem, mi rejlik e szavaink mélyén, beleborzongtam. Igen távoli id?k mérhetetlen bölcsessége tárult itt föl hirtelen. Ki gondolta volna, hogy azért teremt?, a Teremt?neve, mert ? hozta létre a kiterjedést, teremt, mert kiterjedést hoz létre, termés, mert mind-mind újabb és újabb kiterjedés, termékeny, mert új kiterjedés létrehozására képes, termékenyít, mert új kiterjedést indít el, stb.


A világegyetem tehát el?türemkedett kiterjedés, mintegy buborék.


Természetesen nem a semmib?l jött a kiterjedés, hanem az 1-b?l, a számból!, mint azt Kiss Dénest?l egy ideje már olyan jól tudjuk (ld. "Az ?segy titka és hatalma" cím? könyvét). A teremtés el?tt tehát nem volt kiterjedés. És minden, de minden, ami létrejön (term) ebben a kiterjedésben, az vele azonos érték? új és új buborék (térem). Ahogyan azt tudjuk is: "minden 1 ".


A "minden 1, s az 1 minden" lényege szemléletesen kiderül a Hermes fiának (Tot-nak) tulajdonított alábbi mondatból is (a "Corpus Hermeticum" / "A Tabula Smaragdina meghatározása" cím?, szakért?i értékelés, 156. o. ): "Mindenben magamat és mindent magamban látok; én a tengerben vagyok és a tenger énbennem van; én a fákban vagyok és a fák bennem vannak. "


De Hermes Istenr?l is ezt mondja (Kilencedik könyv Hermes Asklépioshoz / 9, 56. o. ):


"... semmi sincs ?rajta kívül, sem ? nincs kívül semmin. "
S magában a Tabula Smaragdinában pedig így szól önnönmaga Hermes


(Tabula Smaragdina 2. / 154. o. ): "Az ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát".


(A mély humorral megáldott Czakó Gábor író nemrég ezt írta nekem: "Hermes Trismegistos nagy mondata: ugyanaz van lenn, mint ami fönt, a magyarban közhely; a szellemi magasság és mélység azonos: ez a gondolat annyira mély, hogy nekem magas. ")


S ezzel meg is tudtuk, hogy miért mondjuk egyedülállóan úgy, hogy: másvilág. Mert ez a világ a másik mása, ami viszont ennek mása.


Vegyük észre: Egyiptomból fennmaradt ?si szöveget olvasunk, ám egyik jellegzetes szavunk jelentését ismerjük meg. (Mivel e két világ egymás tükörképe, ezért a halottainkat úgy temettük, hogy ellenkez? oldalon legyen minden, mint szokásos, például jobb oldalra került a kard, hogy majd a másvilágon megfelel? helyen legyen.


Továbbá vegyük észre azt is, hogy a 2-re két szavunk van: két és más. (Részletesen ld.: "A k?kor él? nyelve" 53-55. oldalain. ) A két a törés által létre jött 2-?t jelöli, tehát rossz 2 (kétség, kétes, kételkedik, kétely). A más azonban az ?s-1 tükröz?dése, tehát egymás mellé került 1 és annak mása, ez tehát a jó, igaz 2. Például: másfél -1 meg az 1 másának a fele; egymás - két ember: egy + mása.


Nézik egymást: nézi egyik a mását.


Még ennél is mélyebb jelentés? a másodmagam, vagy a másállapot szó. Nem értelmezem ?ket itt, de jusson eszünkbe például a felebarát szó. Ez annyit jelent, hogy ketten vagyunk I-ek. Ahogy két szem egyedülállóan csak nálunk: 1, mert ha az egyik elveszik, akkor: félszem?, ha láb: féllábú, a pár cip? is 1, hiszen csak cip?t veszünk, "hol a cip?m", bár kett? van, stb. A feleség is annyit tesz, hogy vele együtt vagyunk teljesek, azaz 1-ek.


Az 1 (Teremt?) tükörképe. Csak az 1a tökéletes. Ami pedig teljes, az tökéletes.


Tehát 1.


Lám a számok, a számneveink is a rendszer részei. Mint pl. az egyiptomi `ket' - két, `horim' - három, `nyi egy' - négy. (Régen: nyi-egy, azaz köteg-egy)


Látnunk kell: mindegyik szóban önállóan is mély bölcselet (filozófia) rejtezik, az egészben együtt pedig maga a mindent felölel? teljes bölcsesség.


Márpedig ennyire mély, egységes, és a világegyetem lényegét ennyire megközelít?, magabiztos és egységes tartalom nem kerülhet bele egy másik nyelvbe véletlenszer?en átvett, átsodródott szóhalmaz által.


Vagy az egész, vagy semmi.


Ezzel pedig célunkhoz érkeztünk: bebizonyítottuk, hogy csupán részletek nem vehet?k át ebb?l a rendb?l úgy, hogy a véletlenszer?en átvett kis szócsoportban tovább éljen az egészet éltet? rend.


Mivel az egyiptomi szókincset nem tudjuk áttekinteni - az írások megfejtésr?l, a szókincs kihámozásának eredményességér?l nem mondható túl sok jó, csak "valami ilyesmi lehet" megoldások vannak - most már csak az a kérdés, hogy teremtettethetett-e kétféle ilyen nyelv is?


A kérdésre könnyen válaszolhatni.


Ahogy itt is a TÉ, valamint az e könyvben szintén kissé részletesebben a MO (egyik b?vítménye a mál) és a HO~ ?skép-?sgyök esetében is láttuk, szinte mérhetetlen terebélyt növesztettek külön-külön. Ám a szókincs véges, s mint láttuk, egyszer? osztással adódik, hogy nem lehet húsznál több ?skép-?sgyök. (Legvalószín?bb a tíz-tizenöt körüli szám, de akár még kevesebb is lehetséges. ) A hangok száma véges; ugyan akkor Hermes, és a ma magyarnak nevezett nyelv szókincsét egyazon elv élteti, a két nyelv közötti eltérés csak annyi lehet (ez az el?z?ekb?l szigorúan következik) - már ha van eltérés -, hogy ugyan ahhoz az ?sgyökhöz itt ilyen, ott olyan hang tartozna. Tehát csak az lehetséges, hogy amit itt HO-val, azt ott TÉ-vel, vagy amit itt MO-val, azt ott KO-val, stb. nevezik meg.


Ám látni kell: ha ez igaz lenne, nem jelentene lényegi eltérést, mert ebben az esetben egyik szókincs a másiknak valamilyen leképezése lenne.


De hogy létezik-e különbség a gyökökben, vagy sem, igen könnyen eldönthet? akárcsak három-négy gyök vizsgálatával is. Mert ha csak három-négy ?sgyök-?skép is megegyezik, akkor már kizárható az eltérés, mert ennyi telitalálat csak úgy lehetséges, ha mindegyik gyök azonos. Márpedig lehet sorolni a közös gyököket (Borbola János "Csillagszoba" m?vének alapján):


TÉR: egyiptomi jelentése egyaránt - tár, tér, rét


HOR, HIR horus' - emelked?, pl. Nap, de felkel is;
`horim' - három; `hiru' - hír;
`harast' - haraszt; `harp' - harap;
Szár 'szar' - `szár' szarb - `szarv' szarp - szárba;


NYÖ, NYI, NÖ, NEV::
`nefer' - nevel; `nyi' - mérték;
`nuity' "nyújti" - nyújtja, de "nyitja" is;
RO: `ru' - rá; `rakhot' - rakott, odatett;
MO, MOR:: 'mar' - maró; `mor' - már; `merer' - merül, mir?l; 'modü' - mond.


Már ennyib?l is be kell látnunk az el?z? gondolatmenet alapján, hogy egész biztosan egyetlenegy nyelvr?l van szó.


http://hmult21.275mb.com/konyvek/mszokiab.htm


..