Az anyuka-apuka megszólítással nincsen különösebb bajom (hacsak az nem, hogy én az anyósomat szólítottam - míg élt - anyukának) , de az édesanya-édesapa megszólítás kérdésében egyetértek veled, utóbbi nekem valahogyan nagyon fennköltnek tűnik, mintha már a megszólítással piedesztrálra emelné magát valaki a gyereke előtt. Meg a fene tudja, de valahogy az az érzésem, hogy aki így szólíttatja magát az helyből tekintélyelvű és konzervatív.

(Egyéni - szubjektív véleményt írok!)

Egyik osztálytárnőm - kik nagyon szép családi életet éltek, én akinek állandó zűrjei voltak a családdal, imádtam hozzájuk járni, afféle szabályos meleg család volt - az anyját a másik két testvérével és az apjával egyetemben Bajtinak szólította . Hogy honnan jött ez a megszólítás, tán az elsőszülött nevezte el így annak idején nem tudom - de egy idő után én is minden zavar nélkül magáztam és Bajtiztam a barátném anyukáját .