Gyáni Levente: Irány a végtelen

Szélvédődről a világot letörli egy hapsi
A lámpánál te kivárod, míg zöldre vált: beletaposni
A gázba, irány a Végtelen, az idő, a tér
Álmaid gettója ez és postán jön segély

Ruháid városa felett kék az ég
Zöld mezők, magas hegyek, tündérmesék
Irány a Végtelen, az idő, a tér
Álmaid gettója ez és postán jön segély

Csecsemőket kerozinba mártják a papok
Ólommentes Jézus Krisztus, szerelmes csajok
Irány a Végtelen, az idő, a tér
Álmaid gettója ez és postán jön segély

Az iskolában krétával rajzolnak szép hazát
A gyerekek, míg a tanárok hófehér haját
Megborzolja a Végtelen, az idő, a tér
Álmaid gettója ez...

indulsz? sose tedd le a ceruzát! és -díj nélküli, de legalább- őszinte hála a sorokért! nemtom, szoktál-e ilyet csinálni, de érdemes visszaolvasni és összehasonlítani egy régebbi verseddel...