Igazad van: "A "mocskos beszédre" való utalást értem (és igazat adok neked akkor is, ha néha én is elvesztem a fejem), de a mondandód többi részét nem. No nem a szöveggel, hanem az okával van bajom." helyett ezt kellett volna írni (hogy kérdőjel legyen a végén): "A "mocskos beszédre" való utalást értem (és igazat adok neked akkor is, ha néha én is elvesztem a fejem), de a mondandód többi részét nem. Szóval mi is a bajod?"

Két ember metakommunikációs kapcsolata erősen függ kulturális kondicionáltságuktól. Az azonos országból, azonos faluból, azonos vallási környezetből, érkezettek, az azonos erdéklődésű, hasonló készségű emberek metakommunikációja lényegesen egyszerűbb, gördülékenyebb és konfliktusoktól kevésbé veszélyeztetett, mint a különböző körből érkezetteké. Minél több a különbség, annál nehezebb az egymáshoz való alkalmazkodás, és különösen így van ez, ha még a partnerek családjaihoz is alkalmazkodni kell. Abban viszont igazad van, hogy a hagyományos, többgenerációs családok megszűnésével ezek a "családi hatások" egyre jobban ignorálódnak.

Amikor (egyes rasszisták rasszistaellenes szövegemre) rákérdeztek: mit tennék akkor, ha fiam egy cigány lánnyal (vagy lányom egy cigány fiúval) állítana haza, akkor mit szólnék? Teljes meggyőződésemmel mondtam és mondom: áldásom rájuk, de javasolom, hogy minnél messzebb menjenek el lakni a két család közeléből.

Lehet, hogy kicsit elkanyarodtam a témától, de talán érted miért.